A klasszikus toxikológiai vizsgálatok paradigmarendszere fokozatosan, de következetesen az in-vivo vizsgálatokról az in-vitro és in-silico vizsgálatok irányába mozdul el. Ez határozottan igaz a nanobiztonság területére, mely – tekintettel a potenciálisan több ezres nagyságrendű, különböző jellegű nanoanyagra, valamint a gazdasági megszorításokra – alapvetően kikényszeríti a megalapozott, gyors, de megbízható és valós eljárásmódok létrehozását, fejlesztését, illetve alkalmazását a problémás nanoanyagok beazonosítása érdekében.

Bár jelentős az előrelépés a nanotermékek kockázatainak elemzése terén, számottevő az ismertek hiánya arra vonatkozóan, hogy azok milyen hatást gyakorolnak hosszú távon mind az emberi egészségre, mind a környezetre (pl. kismértékű dózisok, krónikus expozíció). A valós életveszélyek felmérésekor kérdések merülnek fel az in-vitro és az in-silico környezetben már alkalmazott modellek helytállóságával kapcsolatosan, valamint arra vonatkozóan, milyen jelentőséggel bírnak az expozíciós körülmények (pl. a nanoanyagok, biomolekulák és sejtek érintkezésének jelenlegi értelmezése). Meg kell teremteni az alapokat a soron következő kihívás megválaszolására: hogyan lehetséges meghatározni a kockázati jellemzőket kizárólag in-silico vizsgálatok alapján.

Olyan vizsgálatok, továbbá kis, krónikus expozíciós modellek, toxikokinetikai értelmezések, különböző hatásmechanizmusok és kedvezőtlen kimenetelek, valamint adott betegségmodellek fejlesztésére és értékelésére van szükség az állatkísérletekkel szemben, melyek számolnak a mozgásra, a növekedésre, a reprodukcióra, a metabolizmusra és a viselkedésre gyakorolt hatásokkal. Így lehetővé válna, hogy a kutatás hosszú távon az ökológiai szempontból releváns, a mesterségesen előállított nanoanyagok valós környezetében megnyilvánuló hatásaira összpontosítson.

A tevékenységek technológiai készültségének elvárt szintje: TRL 4-6

A téma részét képezi a nyilvános kísérleti adatbázisnak.

A téma kifejezetten alkalmas nemzetközi együttműködések megvalósítására.

Az Európai Bizottság értelmezése szerint a megvalósítás szempontjából az optimális európai uniós hozzájárulás mértéke: 10-13 millió €. Ez a tény nem zárja ki az ettől eltérő támogatási igényű pályázatok benyújtását és kiválasztását.

A pályázat kizárólag egy akciót támogat.

Elvárt hatás:

• a kutatás során elvárt olyan innovatív megközelítések alkalmazása, melyek jelentősen túlmutatnak a tudomány jelenlegi gyakorlatán. Továbbá, a kutatásnak összpontosítania szükséges hosszú távú kihívások megválaszolására a nanobiztonság, valamint a nanotechnológiát érintő szabályozás területein;
• olyan új in-vitro és in silico-modellek, illetve vizsgálatok alkalmazása, melyek hozzájárulnak a szervezetekben széles körben reprezentált, krónikus hatásokra vonatkozó, illetve az ökoszisztéma működésében bekövetkező változásokra irányuló előrejelzések tökéletesítéséhez;
• az in-vitro és in-silico eljárásmódok előrejelző képességének javítása az in-vivo környezetben a támogató jogszabályi keretek ösztönzése céljából;
• a standardizációról szóló vizsgálati útmutatók továbbfejlesztése, körtesztek (pl. körtesztek végzésére alkalmas tervezési útmutatók fejlesztése).