A Horizon 2020 az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, amely közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik.
A program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt. A hangsúlyt a társadalmi kihívások kezelésére és az Európai Unió társadalmát érintő problémák megoldására helyezik (pl. egészségügy, energia, közlekedés területein). A program kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozói szektort: a Horizon 2020 program egyik fontos újdonsága, hogy a kkv-k támogatására új eszközt vezet be az Európai Bizottság, amely az innovációs lánc teljes folyamatában - az ötlettől a piaci bevezetésig - végigkíséri a kkv-kat. Egy-egy vállalkozás önállóan is pályázhat a kiírásokra, míg korábban ez csak nemzetközi konzorciumokban volt lehetséges.
A Horizon 2020 program szerkezete három pillérre épül:
- Kiváló tudomány - az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza. E pillérben tevékenységek célja a tudományos kiválóság erősítése és kiterjesztése és az Európai Kutatási Térség (ERA) megszilárdítása annak érdekében, hogy az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs rendszere globális szinten is versenyképesebbé váljon.
- Ipari vezető szerep - Az Ipari vezető szerepen belüli programok célja, hogy felgyorsítsák a versenyképes európai gazdaságot megalapozó kulcstechnológiai ágazatok fejlődést és innovációját, valamint támogassák az európai KKV-kat abban, hogy világszínvonalú cégekké fejlődhessenek.
- Társadalmi kihívások – A Horizont 2020 struktúrája tükrözi az Europe 2020 stratégia prioritásait és saját eszközeivel hozzájárul az európai állampolgárokat érintő legfontosabb társadalmi problémák megoldásához az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, valamint az inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak területein. A probléma-alapú megközelítés a különböző technológiai és tudományterületek tudásának és erőforrásainak együttes alkalmazását kívánja meg, ideértve a társadalom- és bölcsészettudományokat is. A tevékenységek a kutatástól a piacig terjedő fejlesztés teljes spektrumát lefedik, erős innováció-orientált szemlélet érvényesül.