A kutatási eredmények megismételhetősége és relevanciája a tudományos módszertan alappillérei. A gyógyszerkutatás számára a masszív adattömeg és tudományos precizitás a döntéshozatal fő hajtóerői, amelyek egyúttal megalapozzák a szabadalmak erejét, a gyógyszer piacrajutási idejének hosszát, következésképp az új terápiák elérhetőségét a páciensek számára. Mostanra szilárd bizonyítékok támasztják alá, hogy a kutatási adatok tömegessége, precizitása és érvényessége problémás lehet. Míg a kérdés a kutatás-fejlesztés vonatkozásában valamennyi területen releváns, a megbízhatatlan adatok hatása, valamint a beavatkozásból származó potenciális előnyök azon területeken jelentkeznek elsősorban, amelyek más kihívásokkal is szembesülnek (például idegtudomány).

Az idegtudomány és biztonság területét érintő első kísérleti projekt keretében a cél a kutatás-fejlesztés adatainak minőségét, illetve hatékonyságát fejleszteni. A megvalósítandó projekt keretében az új/továbbfejlesztett preklinikai tesztek minőségi kritériumainak meghatározásához szükséges bizonyítékok/adatok biztosítása elvárás, valamint a nem szabályozott kutatás-fejlesztési területekre vonatkozóan konszenzusos minőségirányítási ajánlásokat is ki kell dolgozni a kísérleti adatokon alapuló döntések minőségének javítása érdekében. Továbbá, a minőségi döntéshozatal érdekében egy adatminőségről szóló oktatási tananyag kidolgozás is szükséges, mely főszerepet játszik abban, hogy magas színvonalat képviselő, preklinikai kultúra szilárduljon meg.

A megvalósítás során kidolgozandó továbbá a preklinikai kutatások minőségi kultúrájának növelésére hatást gyakorló, az adatminőségre vonatkozó oktatási program is. A projektnek hozzá kell járulnia a preklinikai kutatás területén alkalmazható szakmai tesztrendszer (körtesztek) kidolgozásához is, valamint a konzorcium által kidolgozott minőségi elvek megvalósításához, illetve teszteléséhez, mind a tudományos, mind pedig az iparági, napi szintű kutatási környezetben.

A tudományosan meglapozott, magas minőségű alapelvek megismertetése kultúraváltást és tovagyűrűző hatást eredményez. Az akkreditáció, a konszenzuson alapuló, minőségbiztosításra vonatkozó ajánlások, továbbá az adatminőségről szóló oktatási modul mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudományos szféra valamint a kis-és középvállalkozások szintjén megfogalmazott innováció átvitele a kutatási fázisba gördülékenyen valósuljon meg, továbbá kiküszöböljék annak igényét, hogy a külső partnerek értékelését megismételjék.