A rendelkezésünkre álló nanoanyagok száma gyors növekedést mutat, ezzel egyidejűleg pedig valamennyi anyag alapos tesztelése jóformán lehetetlen. A kockázatok meggyőző kezelése érdekében a veszélyek pontos meghatározására, valamint számszerűsítésére lenne szükség minden alkalommal. Az olyan esetekben pedig, amikor elfogadhatatlan kockázatok merülnek fel, azok csökkentésére vagy megszüntetésére kell törekedni. Valamennyi mesterségesen előállított nanoanyag jellemzését a teljes értéklánc mentén, valamennyi felhasznált közegben és fiziológiai-kémiai környezetben el kell végezni. Ennek érdekében elengedhetetlen hogy a megfelelő és fenntartható keretrendszer alapjait, valamint a mesterségesen előállított nanoanyagok osztályozását, csoportosítását (további célokra való kategorizálását) és átfedéseik meghatározását elősegítő stratégiát kialakítsák. Mindez a kockázatelemzés szabályozási oldalról való megközelítéséhez járul hozzá.

Az anyagi tulajdonságok és az alkalmazásukból eredő lehetséges káros hatások jellemzése vonatkozásában rendelkezésre álló és gyorsan gyarapodó tudás várhatóan azt eredményezi, hogy a mesterségesen előállított nanoanyagok esetében morfológiai, összetételbeli, komplexitásukat/funkcióikat, valamint biológiai és ökológiai interakcióikat érintő osztályozásra is lehetőség nyílik.

A kutatás eredményeit egy konzisztens és progresszív rendszerben szükséges összesíteni, amely lehetővé teszi az újabb adatok integrációját, valamint a még nyers és összesített adatok szabályozási célokra való felhasználását.

A kutatási módszer területén a pályázóknak a jelenlegi megoldásokhoz képest jelentős előrelépést kell felmutatniuk a nanoanyagok veszélyeinek meghatározása vonatkozásában.

Jelen témakör a nyílt adat-kísérleti projekt része, és különösen alkalmas nemzetközi együttműködésre.