403 különböző nyitott pályázat
2020. augusztus 10.
Pályázati szűrő
émg

A jövő élelmiszerei – Fenntartható ellátási lánc az erőforrásoktól a fogyasztókig

Összefoglaló:

A globális élelmiszer-ellátási lánc összetett kihívásaira ad választ az élelmiszeripari-mezőgazdasági-tengergazdasági TIT (Tudományos és Innovációs Társulás, Knowledge and Innovation Community, KIC), és az Európai Innovációs Partnerséggel (EIP) működne együtt. Az EIP az élvonalbeli kutatás és a gyakorlati innováció közötti kapcsolat kiépítésére helyezi a hangsúlyt, míg a TIT ennek kiegészítéseként elsősorban a kulcsfontosságú szereplők, például a vállalkozók és a fogyasztók oktatásáról gondoskodna.

A TIT a tudásháromszögön belüli transzdiszciplináris tevékenységekre összpontosítana, különös tekintettel az innovatív termékekre és szolgáltatásokra, a vállalkozói ismeretek oktatására, valamint a fogyasztókkal kapcsolatos kérdésekre.

Az eredmény a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek és bioalapú termékek ellátása, valamint a biológiai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás.

Célok:

A Tudományos és Innovációs Társulás (TIT) (Knowledge and Innovation Community, KIC) hozzájárul a Horizont 2020 program következő társadalmi kihívásához:

„Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengeri és tengerészeti, valamint a szárazföldek területén elhelyezkedő vízre vonatkozó kutatás és bio-gazdaság”.

Végrehajtó ügynökség: Research Executive Agency (REA)
Pályázati azonosító: EIT-Food
Státusz: lejárt
Határidő: 2016.07.14.
Támogatási forma: Vissza nem térítendő
Támogatási intenzitás: 100%
Kedvezményezett:
Kutatóközpont (kutatóhely, egyetemi kutatóközpont), Nagyvállalat, Mikro-, kis- és középvállalkozás, Non-profit szervezet (civil szervezet), Non-profit szervezet (állami fenntartású intézmény), Egyházi jogi szervezet, Egyéb gazdasági társaság (pl. szociális szövetkezet)

A TIT főként a tervezett, "Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság" témakört érintő Európai Innovációs Partnerséggel (EIP) működne együtt. Míg ez utóbbi az élvonalbeli kutatás és a gyakorlati innováció közötti kapcsolat kiépítésére helyezi a hangsúlyt, a TIT ennek kiegészítéseként elsősorban a kulcsfontosságú szereplők, például a vállalkozók és a fogyasztók oktatásáról gondoskodna. Koordinációra van szükség a „Mezőgazdaság, élelmezésbiztonság és éghajlatváltozás” Közös Programozási Kezdeményezés (JPI) tekintetében is, amely összefogja a mezőgazdasági, erdészeti és földhasználati ágazaton belül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az éghajlatváltozás mérséklését és az élelmezésbiztonságot célzó nemzeti kutatási erőfeszítéseket.

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap elő fogja mozdítani a halászat és akvakultúra környezeti és társadalmi fenntarthatóságát, egyúttal rámutat arra, hogy a fogyasztói magatartás alakulásának megfelelően új vállalkozói készségekkel párosított technikai fejlesztésekre van szükség ezeken a területeken; mindez szinergiák létrejöttét segíti elő. Hasonlóképpen lehetőség adódik a koordinációra a közelmúltban indított „Egészséges ételt az egészséges életért” („Healthy Food for a Healthy Life”) és „Az európai éghajlatkutatás összekapcsolása” („Connecting Climate Research in Europe”) közös programozási kezdeményezésekkel, valamint a kapcsolódó területek európai technológiai platformjaival (különösen az Ételt az életért – Food for Life – platformmal) vagy a hetedik keretprogram számos projektjével. A TIT emellett kapcsolatot teremtene a versenyképességi és innovációs keretprogram ökoinnovációs piaci elterjesztési projektjeivel, amelyek egyik kiemelt területe az élelmiszer és italok. Ez a gyakorlat folytatódik a Horizont 2020 keretprogrammal, nevezetesen az éghajlat-politika, az erőforrás-hatékonyság és a fenntartható nyersanyagellátás társadalmi kihívásaival összefüggésben.

Az ezen a területen működő TIT kiegészítené ezeket a tevékenységeket, mivel a tudásháromszögön belüli transzdiszciplináris tevékenységekre összpontosítana, különös tekintettel az innovatív termékekre és szolgáltatásokra, a vállalkozói ismeretek oktatására, valamint a fogyasztókkal kapcsolatos kérdésekre.

KÖVETKEZTETÉS

Az élelmiszer-ellátási láncra összpontosító TIT nagymértékben alkalmas a fent említett kihívások kezelésére. A TIT-témakörök kiválasztására vonatkozóan előírt kritériumoknak is megfelel:

— Jelentős gazdasági és társadalmi kihívást céloz (a megbízható és fenntartható élelmiszer-ellátó rendszer biztosításának szükségessége, miközben az elérhető földterület korlátain belül ki kell elégíteni az egyre növekvő élelmiszerigényt, védeni kell a természeti környezetet és óvni az emberi egészséget), valamint hozzájárul az Európa 2020 menetrend és annak éghajlatra, energiaügyre, foglalkoztatásra, innovációra és oktatásra vonatkozó célkitűzései megvalósításához.

— A TIT célja összhangban áll a Horizont 2020 keretprogramban meghatározott prioritásokkal, és kiegészíti az élelmiszeripari szektor területén végzett más uniós tevékenységeket, különös tekintettel a „Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság" témakört érintő Európai Innovációs Partnerségre.

— Képes mozgósítani az üzleti ágazat befektetéseit és biztosítani hosszú távú kötelezettségvállalásait, és sokféle újonnan létrejövő termék és szolgáltatás számára kínál lehetőségeket, nevezetesen az új, innovatív technológiák, folyamatok és tudás alkalmazásán keresztül, aminek célja a fenntartható élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -csomagolás és forgalmazás növelése, a hulladék csökkentése és az egészségesebb táplálkozás ösztönzése az egészségesebb népesség érdekében.

— Fenntartható és rendszerszintű hatást eredményez a képzett, új vállalkozók, az új technológiák és a vállalkozások tekintetében. Támogatni fogja az új technológiai fejlesztéseket, valamint a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelési rendszereket.

— Célja a teljes élelmiszer-ellátásra jellemző nagymértékű széttagoltság leküzdése a nyomon követhetőség érdekében; emellett a kutatás, innováció, oktatás és képzés területén kiemelkedők kritikus tömegét alakítja ki a lánc egészében.

— Ennélfogva különböző ismeretágakat, például az agrártudományt, ökológiát, biológiát, kémiát, táplálkozást és társadalom-gazdaságtant magában foglaló transzdiszciplináris munkavégzést igényel.

— Törekedni fog az európai paradoxon feloldására, ugyanis új innovatív megközelítéseket fog keresni, hogy fenntarthatóbb és hatékonyabb ellátási láncot biztosítson, és javítsa az élelmezésbiztonságot.

Témaspecifikus kihívás:

Napjainkban a globális élelmiszer-ellátási láncnak összetett kihívásokkal kell szembe néznie. A keresleti oldalt jellemző kihívás a világ népességének növekedése, az életszínvonal emelkedése (különösen a feltörekvő országokban), amely együtt jár a sokkal változatosabb, jobb minőségű élelmiszerek iránti igény megjelenésével. Ennek eredményeként az Egyesült Nemzetek Szervezetének előrejelzése szerint 2050-re az élelmiszerek iránti kereslet 70%-os növekedése várható. Ugyanakkor, a bio-energetikai szektor gyors terjeszkedése tovább növeli az élelmiszer gyártási folyamatokból származó melléktermékek jelentőségét.

A kínálati oldalt jelentős mértékben befolyásolja, hogy a globális klímaváltozás súlyosbítja az élelmiszertermelés és -ellátás helyzetét. Továbbá, számos, a világon használatos élelmiszertermelési rendszer fenntarthatatlan. Változások nélkül várható, hogy a globális élelmiszerrendszer tovább gyengíti a környezetet, valamint veszélyezteti a világ jövőbeli élelmiszertermelő teljesítő képességét.

Ezeket a problémákat különösen a fogyasztói magatartásformákkal és aggodalmakkal összefüggésben kell vizsgálni, mivel a termelést a fogyasztók és a piacok irányítják. Az elmúlt két évtizedben drámai mértékben nőtt az élelmiszer-fogyasztás szempontjainak összetettsége. A fogyasztók megfizethető, változatos, jó minőségű és könnyen elérhető élelmiszer-ipari termékeket keresnek, amelyek megfelelnek ízlésüknek és igényeiknek. Az élelmiszer-biztonságtól a környezetvédelmen át az etikai megfontolásokig – például a méltányos kereskedelem gyakorlatáig vagy az állatjólétig – terjedő különböző kérdésekkel kapcsolatos aggodalmak folyamatosan nőnek, és ennek következtében a fogyasztói csoportok politikai fellépés iránti igénye is egyre erősebb. Végül pedig megállapítható, hogy az élelmiszer-fogyasztási szokások (beleértve az élelmiszer-hulladék keletkezését) komoly hatást gyakorolhatnak a fogyasztók egészségére és jólétére, valamint az elsődleges termelésre és a környezetre.

A Horizont 2020 keretprogram ezt az összetett problémát célozza, és meghatározza az ágazattal kapcsolatos kihívásokat: „A kihívást az jelenti, hogy biztosítani kell a biztonságos és jó minőségű élelmiszerek és bioalapú termékek ellátását, valamint a biológiai erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást, amely hozzájárul a vidékfejlesztéshez és a tengerparti területek fejlesztéséhez, illetve az európai bioalapú iparágak versenyképességéhez, ugyanakkor a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák megóvásához, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentéséhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a hulladékmentesítéshez is.

RELEVANCIA ÉS HATÁS

A fenntartható ellátási lánccal foglalkozó TIT segíteni fog megvalósítani a Horizont 2020 keretprogram prioritásait, különösen azokat, amelyeket az „Élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdészet, tengeri és tengerészeti valamint a szárazföldek területén elhelyezkedő vízre vonatkozó kutatás, és bio-gazdaság” társadalmi kihívásával összefüggésben határoztak meg. E tematikus terület rendkívül lényeges a gazdasági és társadalmi hatás tekintetében. Az élelmiszer- és élelmezésbiztonság kérdése gazdaságunk és társadalmunk szinte valamennyi ágazatára hatással van, és igen gyakran jogi szabályozást igényel.

Az élelmiszeripar a legnagyobb feldolgozóipari ágazat Európában, és alapvető szerepet játszik Európa általános gazdasági fejlődésében. Lényeges szerepe ellenére az európai élelmiszer- és italgyártás versenyképessége kihívásokkal küzd. Az elmúlt évtizedben Európa világpiaci részesedése a feltörekvő gazdaságok, például Kína, India és Brazília által jelentett verseny következtében 25 %-ról 21 %-ra csökkent. Mivel az európai élelmiszeripar egyre kevésbé tud kizárólag az árak alapján versenybe szállni, ha vissza kívánja fordítani ezt a csökkenő tendenciát, egészségesebb, fenntarthatóbb és erőforrás-hatékonyabb termékek előállításával kell hozzáadott értéket teremtenie.

Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes és fenntartható globális élelmiszer-ellátó rendszer biztosítása érdekében intézkedésekre van szükség, ugyanakkor az elérhető földterület és a csökkenő halállomány jelentette korlátokon belül ki kell elégíteni az egyre növekvő élelmiszerigényt, védeni kell a természeti környezetet és óvni az emberi egészséget.

Az ezen a területen működő TIT az élelmiszer-ellátási láncra fog összpontosítani. E cél különösen jól illeszkedik a TIT-ek által alkalmazott holisztikus megközelítéshez. Kiterjed a lánc kezdetén található erőforrás-felhasználásra (trágya stb.), továbbá az élelmiszer-termelést, -feldolgozást, -csomagolást és -forgalmazást foglalja magában, és a fogyasztókkal ér véget; ez utóbbi terület a TIT különleges prioritása lehet (az élelmiszer-hulladék csökkentése, egészséges táplálkozás stb.). A cél az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyabb és eredményesebb rendszerének biztosítása a lánc valamennyi része fenntarthatóságának és nyomonkövethetőségének javításával.

Az élelmiszer-ellátási lánc problémájának TIT révén történő kezelése ennélfogva nem csupán az Európát érintő néhány legfőbb gazdasági és társadalmi kihívás megoldásának lehetőségét fogja biztosítani, hanem az üzleti ágazat befektetéseinek mozgósítását és hosszú távú kötelezettségvállalásainak biztosítását is, nevezetesen az új, innovatív technológiák, folyamatok és tudás alkalmazásán keresztül, aminek célja a fenntartható élelmiszer-termelés, -feldolgozás, -csomagolás és -forgalmazás növelése, a hulladék csökkentése és az egészségesebb táplálkozás ösztönzése. Az ezen a területen működő TIT integrált megközelítése révén képes lesz olyan módon befolyásolni az iparági szemléletmódot, hogy az nagyobb mértékben összpontosítson a fogyasztóközpontú innovációra. Ezzel együtt lehetőség lesz a fogyasztói igényekre és tendenciákra összpontosuló lehetséges új üzleti modellek és stratégiák kialakítására, amelyek az élelmiszerlánccal kapcsolatos fokozott tudatosságra építenek, és potenciálisan összhangba hozhatják az újításokat és a technológiai lehetőségeket a fogyasztói érdekekkel, ezáltal pedig új üzleti lehetőségeket teremthetnek.

Az ezen a területen működő TIT rendkívül jelentős szerepet fog betölteni az élelmiszer-ellátási lánc egészére jellemző nagymértékű széttagoltság leküzdésében. A kutatás, innováció, oktatás és képzés területén kiválóságot mutató érdekeltek kritikus tömegét alakítja ki a lánc egésze mentén. A jövőbeli újítások tervezésekor a lánc valamennyi eleme (primer ágazat, élelmiszer-termelés, élelmiszer-feldolgozók, kiskereskedők, élelmiszer-ellátási csatornák és – nem utolsósorban – a fogyasztó) elválaszthatatlanul összekapcsolódik. A TIT biztosítani fogja az említett problémák megoldásához szükséges rendszerszerű és transzdiszciplináris megközelítést.

Az ezen a területen működő TIT fő hozzáadott értékét a készségek és humán erőforrások jelenlegi hiányának leküzdésében betöltött szerepe fogja jelenteni. Jelenleg az európai élelmiszer- és italgyártó iparágak fele küzd a tudományos és szakképzett alkalmazottak hiányával. Az ágazatban ez gátolja az innovációt. Az oktatásnak a tudásháromszög más ágazataival történő összekapcsolásával a TIT kezelni fogja ezt a problémát. Ugyanakkor lehetőséget teremt az olyan képzett, új vállalkozók számára, akik képesek új innovatív technológiákat és vállalkozásokat létrehozni. A vállalkozói készségre fektetett hangsúly különösen fontos az élelmiszer-ágazatban, amelyben jellemzően sok KKV működik.

Az e témakörben működő TIT sikerét meghatározó fő kockázatok leginkább a szükséges kísérő innovációs keretfeltételekkel kapcsolatosak, amelyekkel a TIT-ek nem foglalkoznak közvetlenül. Az egész élelmiszer-ellátási lánc fenntarthatóságának fokozásához jogszabályi változtatásokra lehet szükség, például az élelmiszer-termelési költségek internalizálása érdekében. A TIT-nek tehát össze kell kapcsolódnia a témában jelenleg futó uniós, illetve nemzeti innovációs és szakpolitikai intézkedésekkel.

Konzorciumi előírás:

A konzorcium tagjai minimum három különböző EU tagországból vagy csatlakozott országból kell, hogy érkezzenek.

A partnerszervezetek kétharmada EU tagországban működjön.

Legalább egy felsőoktatási intézmény, és legalább egy magáncég kell legyen a tagok között, és összesen maximum 50 szervezet vehet részt egy projektben.

A koordinátornak korábbi tapasztalattal kell rendelkeznie közvetlen uniós forrásokból finanszírozott projektekben.

Feltöltés ideje: 2016. 04. 18.
Határidő:
2016.07.14.
Kiírás neve magyarul:
A jövő élelmiszerei – Fenntartható ellátási lánc az erőforrásoktól a fogyasztókig
Kiírás neve angolul:
Food4Future - Sustainable Supply Chain from Resources to Consumers
Program:
Horizon 2020