Az európai tudományos közösségnek a tudomány és a technológia minden területén új, élvonalbeli kutatási infrastruktúrákra van szüksége ahhoz, hogy a kutatások fejlesztésének az élén maradhassanak, és hogy képesek legyenek támogatni az ipart a tudásbázis és a technológiai ismeretek megerősítésében.

A tanulmányterveknek valamennyi kulcsfontosságú kérdésre ki kell terjedniük, amelyek az új vagy korszerűsített, teljes értékű kutatási létesítmények műszaki és koncepcionális megvalósíthatóságát érintik (olyan pályázatok, amelyek a kutatási infrastruktúrák csak egy összetevőjére irányulnak, ennek a felhívásnak a keretében nem támogathatók).

A tanulmányterv-pályázatban demonstrálni szükséges a fejlesztés megfelelőségét és a haladást a javasolt infrastruktúra korszerűsége szempontjából. Jelezni kell azokat a kutatási infrastruktúrák területén fennálló hiányosságokat, amelyeket az új létesítmény pótolni fog, továbbá azokat a kutatást érintő kihívásokat, amelyek megválaszolását lehetővé teszi. A pályázatok keretében bármely kutatási terület érinthető.

A tanulmányterv fő eredménye az új vagy felújított kutatási infrastruktúra „előtervezésről szóló jelentés”, amelyben bemutatásra kerül a koncepció kidolgozottsága, és alapjául szolgál Európa és a világ következő generációs, vezető kutatási infrastruktúráinak azonosításához és létrehozásához. Az előtervezésről szóló jelentés bemutatja az egyes tervezési alternatívák fő választási lehetőségeit a hozzátartozó költségtartományokkal, a ma és a holnap társadalmi kihívásainak a megválaszolását érintő stratégiai jelentőségüket, és (adott esetben) az Európa számára stratégiai jelentőségű új vagy korszerűsített kutatási infrastruktúrák fejlesztéséhez szükséges műszaki tevékenységeket illetően.

A benyújtásra kerülő tervtanulmány-pályázatok az alábbi tevékenységekre kell, hogy irányuljanak:

• tudományos és műszaki munka, azaz (1) az építési koncepciók, építészeti és mérnöki tervek kidolgozása, figyelembe véve az erőforrás-hatékonyságot és a környezeti (beleértve az éghajlattal kapcsolatos) hatásokat, valamint adott esetben a prototípusok létrehozását; (2) tudományos és műszaki munka annak biztosítására, hogy a tudományos felhasználói közösségek kezdettől fogva a lehető leghatékonyabban kihasználják az új létesítményt; (3) tervek kidolgozása a FAIR alapelvekkel összhangban a jövőbeni infrastruktúra által gyűjtött vagy előállított adatok hatékony tárolásának, megőrzésének és hozzáférhetőségének a megszervezésére;
• koncepcióalkotás, azaz (1) tervek készítése arra vonatkozóan, hogy az új infrastruktúrát egységesen integrálják a kapcsolódó létesítmények európai környezetébe, adott esetben a kiegyensúlyozott területi fejlődés uniós célkitűzésével összhangban; (2) az építésre és üzemeltetésre vonatkozó költségbecslés kidolgozása, valamint kezdeti elképzelések felvázolása a hosszú távú fenntarthatóság elérésére; (3) nemzetközi irányítási struktúra kialakítása; (4) a nemzetközi szinten biztosított kutatási szolgáltatásokra vonatkozó tervek kidolgozása; (5) az infrastruktúra helyének kiválasztására vonatkozó eljárás és kritériumok meghatározása.