A felhívás keretében napjaink legjobb internet innovátorainak a részvételével a különböző kutatási területeket átfedő kapcsolatokból és előrehaladásokból származó technológiai lehetőségek valósulhatnak meg, a hálózati infrastruktúráktól a platformokig, az alkalmazási területektől a társadalmi innovációig. A kutatáson túl a tevékenységi területnek magában kell foglalnia korlátozott funkcionalitású termék- (minimum viable product) és szolgáltatás-prototípusok validációját és piacraviteli tesztjét, továbbá új, gazdasági, mobilitási és társadalmi modellekét a felhasználók és piaci szereplők korai szakaszban történő részvételével. Amennyiben a tárgyra vonatkozik, a multidiszciplináris megközelítés alkalmazása elvárt.

A pályázatok az alábbi négy fő terület egyikére kell, hogy irányuljanak.

A „Kutatási és Innovációs Intézkedés” mindegyike egy adott kutatási területre irányulhat, hogy támogassa az „emberközpontúbb internet” célkitűzést. A tevékenységek létrehozzák a kutatók, innovátorok és technológiafejlesztők európai ökoszisztémáját, a harmadik felek által benyújtott legjobb pályázatokból a legjobbak kiválasztása, illetve pénzügyi támogatása alapján.

Egy gyors és rugalmas folyamat eredményeképpen a „Kutatási és Innovációs Intézkedések” támogatásának középpontjába, harmadik fél, kiemelkedő egyetemi kutatócsoportok, csúcstechnológiai start-up vállalkozások és kis- és középvállalkozások projektjeit helyezik oly módon, hogy egyidejűleg számos, ugyanazon a kutatási területen tevékenykedő harmadik felet támogatnak, a legígéretesebb ötletekre irányuló rövid kutatási ciklusok keretében. Minden kiválasztott, harmadik felek által vezetett projekt a saját célkitűzéseinek a megvalósítására törekszik, miközben a „Kutatási és Innovációs Intézkedés” biztosítja a program logikáját és vízióját, a szükséges műszaki támogatást, továbbá a tanácsadást és mentorálást annak érdekében, hogy a harmadik felek projektjei az adott kutatási területen jelentős előrelépés és hatás eléréséhez járuljanak hozzá. A hangsúlyt olyan haladó kutatásra szükséges helyezni, amely vonatkozó használati esetekhez kapcsolódik, és amelynek piacra vitele gyorsan megvalósítható. Kutatási elem nélküli, innovatív alkalmazások és szolgáltatások ennek a modellnek a keretében nem támogathatók.

A pályázóknak egyértelműen meg kell adniuk a saját kutatási területüket érintő beavatkozási logikát, a kiemelkedő internetes tehetségek megnyerését célzó képességüket azért, hogy a harmadik fél projektjei számára megalapozott, értékteremtő szolgáltatáscsomagot biztosítsanak. Továbbá, be kell mutatniuk a pályázati felhívások teljes életciklusának átlátható menedzselésében rendelkezésre álló szakértelmüket és kapacitásukat. Az általános hatás növelése érdekében fel kell tárni a regionális, nemzeti vagy európai szinten támogatott kutatási és innovációs tevékenységekkel kapcsolatos szinergiákat.

A szóban forgó téma keretében megítélt támogatás kedvezményezettjei harmadik felek számára is nyújthatnak támogatást a Munkaprogram Általános Mellékleteinek „K” pontja szerint, amely kizárólag vissza nem térítendő (grant) forma lehet. A támogatási megállapodás minta 15.1 és 15.3 cikkelyének vonatkozó rendelkezéseit szükséges alkalmazni.

Harmadik felek támogatására a megítélt EU támogatás 80%-át kell fordítani, tipikusan az 50 000 – 200 000 euró értékű, 9-12 hónap időtartamú projektek megvalósítására. Valamennyi ”Kutatási és Innovációs Intézkedés”-sel szemben támasztott elvárás, hogy a harmadik fél projektjeinek számos ciklusát irányítsa, amelynek teljes időtartama 24-36 hónapot vesz igénybe.

A 2019-ben záruló felhívásban az alábbi három altéma mindegyikében legalább egy pályázat kiválasztásra kerül.

i-b) Az internet megbízhatóságának erősítése elektronikus személyazonosság segítségével: jelentős kihívások kezelése az internetbe vetett bizalom növelésével kapcsolatban, mint például a hitelesítés, az engedélyezés, a nyomon követhetőség, a magánélet, valamint a személyes és nem személyes interakciók bizalmas kezelése. A téma keretében az interneten megjelenő, különböző szintű azonosítással, jó hírnévvel és bizalmi szinttel rendelkező e-identitásokat támogató föderált és/vagy decentralizált technológiák fejlesztésére kerülhet sor, amely a személyes adatok igazolásán és értékelésén alapuló új üzleti modellek alapjául szolgálnak. A pályázóknak a következő szempontokra szükséges odafigyelniük: méretezhetőség, könnyű használat, telepíthetőség, fenntarthatóság, szabványosítás és az eIDAS keretrendszerrel való kompatibilitás.

ii-b) Az adatok és szolgáltatások hordozhatósága: a téma a személyes adatok interneten való hordozhatóságának a kérdésére irányul, ahogyan azt a GDPR szabályozás előirányozza, valamint az adathordozásra és a szolgáltató váltásra, ahogyan azt a nem személyes adatok szabad áramlására vonatkozó javasolt szabályozás meghatározza. A projektekben az adatok és a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatások szétválasztását kell elősegíteni az internet szolgáltatások akadálymentes egyesítésének és a súrlódásmentes átváltás céljából. Figyelmet kell fordítani a technológiai fejlesztésekre, a személyes profilok szabványosítására, a személyes és nem személyes adatokat kombináltan kezelő adatállományok gyakorlati kezelésére, a működési és üzleti modellekre, továbbá a műszaki-jogi korlátokra, valamint a végfelhasználói szerződések és használati feltételek egyszerűsítésére.

iii-b) A nyílt internet architektúra felújítása: fejlesztői közösségek támogatása azért, hogy biztosítsák az internet-architektúra fejlődését a magasabb fokú hatékonyság, skálázhatóság, biztonság és rugalmasság irányába. Protokollok, valamint az internet kezelését szolgáló nyílt forráskódú szoftverek és hardverek auditálása, tesztelése és fejlesztése olyan megújult tervezési célokkal, mint a vészhelyzetek elkülönítése, redundancia és önjavítás, zavartűrés, transzparencia, jobb valós idejű viselkedés és energiahatékonyság.