Az afrikai és az európai mezőgazdaság számára közös kihívást jelent a mezőgazdasági termelés fenntarthatóbb módozatai felé való elmozdulás. Mindkét régió célja az élelmiszertermelés biztosítása és a mezőgazdasági tevékenységek környezeti hatásának csökkentése az éghajlatváltozás, a kiszámíthatatlanabb vízellátás és az erőforrások (szárazföldi) fokozott romlása közepette. A mezőgazdasági termelékenység optimalizálásához, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások biztosításához rendszerszerű megközelítésre van szükség.

A. Afrikai termelési rendszerek, a fenntartható intenzifikáció lehetséges útvonalai

A projektek keretében az elsődleges afrikai mezőgazdasági termelés fenntartható intenzifikációját szolgáló rendszerszerű megközelítéseket szükséges megvalósítani és tesztelni, figyelembe véve a helyi közösségek számára hosszú távon biztosított gazdasági előnyeit. A tervezett kutatás során a mezőgazdasági gyakorlatok javításának a lehetőségeit szükséges feltárni a fenntartható intenzifikálás céljából, az alkalmazható talaj- és a vízgazdálkodás (ideértve a talajromlást is), a növényvédelem és a kártevők elleni védekezés (beleértve az integrált növényvédelmet) és a fenntartható talajgazdálkodás (beleértve annak minőségét és tápanyagfelvételét) kezelésén keresztül. A hagyományos mezőgazdasági gyakorlatokat, mint például a legeltetési módszereket, az állatállományt, a terményeket és a hüvelyeseket kell figyelembe venni. A fő hangsúlyt azokra a gazdálkodási rendszerekre szükséges helyezni, amelyek a termőföld helyreállítását támogatják, növelik a termőterület termelékenységét és/vagy visszakapcsolják azt a termelésbe.

A megfelelő elemzéshez különböző rendszerek széles skáláját szükséges vizsgálni (például biogazdálkodás, agrár-ökológiai, illetve agrár-erdészeti rendszerek). Az eredmények bemutatása során figyelembe kell venni az elemzés léptékét és alkalmazhatóságát. A rendszerelemzés keretében a társadalmi-gazdasági szempontok, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, a mezőgazdaságból származó jövedelem és a mezőgazdasággal kapcsolatos kulturális szempontok vizsgálata is elvárás. A kiválasztás szempontjából előnyben részesülnek az Afrika egyes régióira irányuló pályázatok.

A pályázatokban többszereplős megközelítést szükséges alkalmazni.

B. Afrika talajrendszere

Az EU és Afrika közötti kutatási és technológiafejlesztési partnerség megvalósításához összehasonlítható és nyílt adatbázisra van szükség a mezőgazdasági talajokra vonatkozó információval kapcsolatban. Várhatóan legalább 20 000 mintavételi pont szükséges a szabványos talajtulajdonságok reprezentálására alkalmas, az európai LUCAS-hoz hasonló adatbázis létrehozásához.

Kizárólag a mezőgazdasági földterületeken kerül sor a talajmintavételre, majd ezt követően a minták laboratóriumi elemzésére, a fizikai és a kémiai paraméterek vizsgálata céljából. Legalább a következő paramétereket szükséges vizsgálni: részecskeméret (agyag, iszap és homoktartalom), pH (savasság és lúgosság), szerves szén, karbonáttartalom, foszfortartalom, teljes nitrogéntartalom és kivonható káliumtartalom. Ezen kívül a talajszennyezés kockázatának a felmérése érdekében a nehézfémtartalom és más vegyszer maradványok elemzése javasolt a kiválasztott almintákban. Az elemzett minták alapján a termőterület, a talaj, a víz és az ökoszisztéma állapotának a megfigyelését támogató indikátorokat szükséges meghatározni. Az összegyűjtött adatokhoz való hozzáférést térképnézetet, valamint a talajminták fényképeit tartalmazó nyílt adatbázis segítségével szükséges biztosítani.