A kutatási és innovációs szakpolitika-alkotásnak a gyorsan változó környezethez – tényadatok felhasználása segítségével – történő alkalmazkodásához, a döntések támogatását megalapozó megbízható és naprakész adatokra van szüksége. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hivatalos statisztikák, amennyiben továbbra is hagyományos forrásokra hagyatkoznak, nem lesznek képesek teljes körű képet adni a kutatási és innovációs rendszer terén napjainkban érvényesülő dinamikák alakulásáról. Napjaink egyre inkább digitalizálódó világában ugyanakkor az információs és kommunikációs technológiák felhasználásának, illetve ezeknek a világhálón való elterjedtségének köszönhetően az alternatív adatforrások exponenciális fejlődése tapasztalható. Ebbe beleértendők például a vállalati honlapokon megjelenő információk, a közösségi média posztok, de a kormányzatok által elérhetővé tett adatbázisok is. Az ilyen adatforrások – közismert néven big data – legjelentősebb előnye az azonnali és széles körű elérhetőség. Ezen adatok a kutatási és innovációs teljesítmény aspektusainak széles spektrumát képesek lefedni, részletesebb információkat biztosítva és lehetővé téve a társadalmi interakciók pontosabb vizsgálatát. A jelenlegi hivatalos statisztikák által biztosított indikátorok segítségével mindez nem lehetséges.

A pályázatok keretében a big datában rejlő lehetőségek kiaknázását szükséges biztosítani a kutatási-innovációs tevékenységre, annak teljesítményére és eredményeire/hatásaira vonatkozó, valós idejű adatok biztosítása területén, különös hangsúlyt fektetve a magánszektor kutatási és innovációs befektetéseire, a köz- és magánszféra együttműködésére, valamint a technológia magánszereplők közötti elterjedésére. A pályázatok fontos aspektusaként érintendő az adatpontosság, valamint az adatbiztonság területe.