A hatékony vidékpolitikák kialakításához az európai vidéki területeket érintő hosszú távú tendenciák megragadása és előrejelzése szükséges. Az Európai Unió a vidéki térség kérdéseivel kapcsolatos kutatásokra már eddig is jelentős összegeket fordított. A vidéki területek sokfélesége, a szóban forgó problémák összetettsége és az érintett politika-alkotók sokfélesége azonban nehézségeket jelent az egyes projektek szempontjából, így ezek eredményeiket tekintve kevésbé bizonyultak sikeresnek a politikai döntéshozatal, illetve a vidéki közösségek számára. Szükség van a tudomány, a társadalom és a politika-alkotók közötti kapcsolódási pontok javítására az új és a meglévő ismeretek felhasználásának fokozása, a politika-alkotási folyamat számára a szükséges bizonyítékok biztosítása, valamint a vidéki állampolgárok politikai döntéshozatalban való részvételének támogatása érdekében, melybe a jövőbeli kutatási irányok meghatározása is beleértendő. A vidéki területeket érintő nagy kihívásokkal kapcsolatban azonban még mindig jelentős ismeretbeli hiányosságok azonosíthatók. A legfontosabbak egyike a demográfiai változás.

A jelenlegi tendenciák a vidék elnéptelenedését, a nők és a fiatalok szelektív elvándorlását és az újonnan érkezők (köztük migránsok és magasan képzett városlakók) bevonását ötvözik. A vidéki gazdaságok és a munkahelyek egyrészt befolyásolják ezeket a tendenciákat, ugyanakkor azok hatnak is rájuk. A kihívás a mezőgazdasági ágazat számára még nagyobb. A 35 évnél fiatalabb mezőgazdasági termelők aránya 6%, az 55 évesnél idősebb korcsoporté 55%-nál magasabb, a mezőgazdasági termelők elöregedése az élelmezésbiztonság, a biomassza biztosítása és a vidék életképessége szempontjából az elkövetkezendő évtizedek egyik legnagyobb veszélye, melynek kezeléséhez generációs váltásra van szükség. A közös agrárpolitikával (KAP) támogatott fiatal gazdálkodókon túl a "gazdálkodás új belépőinek" nevezett szélesebb csoport járulhat hozzá a termelés megújításához, új megközelítéseket biztosítva a gazdálkodás és a vidéki területek számára, feltéve, hogy képesek legyőzni az olyan akadályokat, mint például a földhöz való hozzáférés. A vidéki területek sokszínűségéből eredően a hosszú távú tendenciák és változások várhatóan egyenlőtlenül jelentkeznek az Európai Unió területén. Az Európai Unió közös agrárpolitikája által támogatott mezőgazdasági területek 15%-át képviselő hátrányos természeti adottságokkal küzdő területekre az éghajlatváltozás, a megnövekedett gazdasági verseny, valamint a termelékenységet, a termelési lehetőségeket és az alkalmazkodóképességét befolyásoló geofizikai feltételek jóval nagyobb hatással vannak. A jövő évtizedekben a vidéki lakosság, a közösségek, a munkahelyek, az értékláncok és a területek fejlődésének mélyebb megértésével olyan politikák kidolgozása szükséges, amelyek hozzájárulnak a vidéki területeket fenyegető hanyatlás megakadályozásához, támogatva ezen térségeket lehetőségeik kihasználásában.

Jelen téma keretében a következő altémára vonatkozó pályázat nyújtható be: rugalmas, magán- és közjavakat szolgáltató hegyvidéki értékláncok kialakítása.

A téma céljaival összhangban megvalósuló elemzés a következő évtizedekre kell hogy fókuszáljon, különös hangsúlyt fektetve az éghajlatváltozásból eredő pozitív és negatív hatásokra, a hegyvidéki területeket befolyásoló szakpolitikák terét érintő változásokra, valamint a szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági ösztönzőkre.Az elemzés keretében a termelés és földhasználati rendszer benchmarking összevetésére is sor kell hogy kerüljön, különös tekintettel a teljesítményükre, valamint az éghajlatváltozással, illetve egyéb körülményekkel szembeni rugalmasság növelése terén releváns képességükre, figyelembe véve ezzel egyidejűleg a hegyvidéki és síkvidéki terület számára közjavak biztosítása vonatkozásában értelmezhető szerepüket. Különös figyelmet szükséges szentelni az olyan új, vagy kialakulóban levő termékeknek, illetve gyakorlatoknak, amelyek a kedvezőbb éghajlati körülmények között kialakulhatnak. A megvalósítás során a helyvidéki kultúrák, állatállomány, erdő-alapú termékek és értékláncok mellett az európai hegyvidékeken azonosítható környezeti és társadalmi-gazdasági körülmények széles skáláját reprezentáló helyzeteket szükséges figyelembe venni. A releváns eredmények elérése érdekében az érdekeltek részvételének biztosítása kulcsfontosságú. A tevékenységek során annak elemzésére is sor kell hogy kerüljön, hogy a jelenlegi politikai megközelítések alkalmasak-e a jövő számára; illetve lehetséges hatásuk előzetes figyelembe vétele mellett a kapcsolódó intézkedéscsomaggal, valamint ajánlásokkal együtt egy megújított szakpolitikai csomag is kidolgozandó, a következő célok elérése érdekében: i) az Európai Unióban, és más irányítási szinteken rendelkezésre álló szakpolitikai intézkedések modernizálása (különös hangsúlyt fektetve a KAP-ra, minőségpolitikára, regionális politikára, éghajlati és környezetvédelmi politikákra, valamint innovációs politikai eszközökre), ii) az értékláncok fejlesztésére irányuló stratégiák adaptálása, és iii) a közjavak hosszú távú biztosítása.