Az Európai Unióban jelentős mértékű a külső forrásoktól való függőség a mezőgazdaságban használt kulcsfontosságú műtrágyák tekintetében. Az erőforrások (beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat és a tiszta foszfáttartalmú kőzeteket) kimerülése és az ásványi műtrágyák iránti növekvő globális kereslet hosszú távon árfeszültségekhez vezethet, veszélyeztetve az élelmezésbiztonságot. Az ásványi alapú tápanyag-utánpótlás jelentős környezeti problémákat is okoz, többek között a termeléshez és szállításhoz szükséges fosszilis energia mennyiségéhez kapcsolódóan. Ugyanakkor, nagy mennyiségű ásványi anyag jut vissza a környezetbe a különféle szerves hulladékáramokkal, ami a talaj és a víz szennyeződéséhez vezet, és értékes erőforrások elvesztésével jár.

A tápanyagellátás vonatkozásában az agrár-élelmiszeripari specializáció miatt az egyes európai régiók között jelentős egyenlőtlenség alakult ki. Míg egyes európai területeken a túlságosan bő tápanyagellátás súlyos környezeti hatásokkal jár (például nitrátszennyezés), más régiókban tápanyaghiány tapasztalható. Ilyen egyenlőtlenségek ugyanazon régió különböző helyszínei között is előfordulhatnak.

Többféle technológia fejlesztése is zajlik a különböző szerves melléktermékekből származó tápanyagok visszanyerése és újra felhasználása céljából, azonban ezek közül sok még nem eléggé kiforrott, és a végtermékek jellemzői nem mindig felelnek meg a végfelhasználói igényeknek. A várakozások szerint az Európai Unió „körkörös gazdasági csomagja" ösztönzően fog hatni ezeknek az új műtrágyáknak a fejlesztésére és forgalomba hozatalára, ezért agronómiai és környezetvédelmi teljesítményük megértése különös jelentőséggel bír a megfelelő politikák, iránymutatások és alkalmazási szabályok kialakítása érdekében.

A pályázati felhívás céljaival összhangban a benyújtásra kerülő pályázatoknak a következő altémára kell vonatkozniuk. Állati trágyából előállított bioalapú műtrágyák.

A pályázatoknak olyan folyamatokat kell demonstrálniuk, amelyek az állati trágyából származó ásványi anyagok visszanyerését és ezekből új műtrágyák előállítását teszik lehetővé. Ezzel összefüggésben sort kell keríteni a legkorszerűbb eljárások alapos elemzésére, valamint igazolni szükséges, hogy a tervezett fejlesztés a jelenleg zajló vagy múltbeli kutatások eredményein túlmutat, és nem tartalmaz átfedéseket. A jelenleg fejlesztés alatt álló technológiák továbbfejlesztésére és lehetőség szerinti integrációjára kerülhet sor, kiváló minőségű végtermékek létrehozása érdekében. A pályázatok keretében meg kell vizsgálni a végtermékek piacképességét, biztonságát, fenntarthatóságát, beleértve az üvegházhatású gázok és szennyező anyagok kibocsátását, valamint a releváns európai uniós jogszabályoknak való megfelelőségét is. Ugyancsak elemezni szükséges a fejlesztett megoldások alkalmazhatóságát és hozzáférhetőségét a biogazdálkodásra vonatkozó jogszabályi keret szempontjából. Továbbá, a pályázatok elengedhetetlen részét képezi az üzleti modell integrált értékelése (gazdasági, agronómiai, társadalmi és környezetvédelmi aspektusokkal). A projekt során a teljes értéklánc vonatkozásában kereskedelmi lépték közeli (TRL6-7 szinten történő) demonstrációt kell megvalósítani. A pályázatban többszereplős megközelítést szükséges alkalmazni, biztosítva az agrár-élelmiszeripari szereplők, technológia-szolgáltatók, kutatóközpontok, végfelhasználók (gazdálkodók és gazdaszövetségek), valamint az állami hatóságok részvételét.

A megvalósítás során elvárt a fent nevezett témakör, valamint az SFS-39-2019 témakör keretében támogatott más projektek közötti kapcsolat megteremtése.