A mikrobaölők felfedezésük óta alapvető szerepet játszanak az emberi és állati fertőző betegségek kezelésében és jelentős mértékben hozzájárultak a populáció egészségének, valamint az élelmiszerbiztonság javulásához. Az utóbbi évtizedekben történt széleskörű alkalmazásuk következtében azonban a velük szemben ellenálló mikrobák elterjedésével kell szembesülnünk. Az új mikrobaölők felfedezése nem képes lépést tartani a mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztencia (anti-microbial resistance – AMR) jelenségével, ami becslések szerint éves szinten 25 000 halálesetért, 1,5 milliárd euró egészségügyi ellátási, illetve a termelékenység csökkenéséből származó költségért felelős csak az Európai Unió területén. A mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztencia több ágazatot érintő, horizontális kérdés, amely a szakpolitika különböző területeinek fellépését teszi szükségessé, az egészségügytől kezdve a mezőgazdaságig és környezeti szakpolitikákig, és egyaránt releváns a felhasználók, érdekeltek és szakpolitikát formálók számára. A mikrobaellenes szerek nagy része az állattenyésztésben használatos. Bár a mezőgazdaságban alkalmazott mikrobaölők és ezek emberi szervezetben való jelenléte, illetve a releváns kockázatok közötti kapcsolat nem egyértelmű, az állattenyésztés során használt mikrobaölők kiemelt beavatkozási területet jelentenek.

2011-ben az Európai Bizottság ötéves akciótervet dolgozott ki a mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztenciára vonatkozóan. Ezzel összefüggésben az új beavatkozások három fókuszterülete került meghatározásra: az Európai Unió, mint a mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztenciával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat alkalmazó régió; mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztenciával kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció ösztönzése; mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztenciával kapcsolatos globális menetrend kialakítása.

A benyújtott pályázatoknak 2018-ban a következő altémára kell irányulniuk.

Az állategészség kérdéseinek újraértelmezése

A gazdák és az állategészségügyi terület gyakorlati szakemberei (különösen állatorvosok) gyakorlatának, illetve információs/döntési rendszereinek elemzését kell megvalósítani társadalmi-gazdasági és viselkedéstudományi megközelítés alkalmazásával.

Az elemzés célja

• annak meghatározása, miért fogadják el, vagy éppen utasítják el a gazdálkodók az állategészségügyi ajánlásokat (pl. a mikrobaellenes szerek vagy oltóanyagok használatát);
• olyan ösztönzők azonosítása, amelyek az állatorvosokat/gazdákat az elvek gondos betartására késztetik;
• továbbá az állategészségügyi kérdések vonatkozásában releváns érdekeltek (tenyésztői szervezetek, takarmányozási és gyógyszeripari ágazatok, kormányok) viselkedésének feltárása.

A tevékenységek során olyan integrált stratégiák kidolgozására, illetve lehetőség szerint validálására is sor kell, hogy kerüljön, amelyek a mikrobaölő szerek minimális szintű alkalmazását támogatják az állattenyésztéstől, illetve takarmányozástól kezdődően a biológiai biztonságon át egészen az állattenyésztési gyakorlatig, illetve a gazdaságok irányításáig terjedő valamennyi érintett területen.

A pályázatban foglaltaknak ki kell terjedniük mind a hagyományos, mind az organikus gazdálkodásra, illetve kötelező a többszereplős megközelítés érvényesítése, a gazdálkodók, tanácsadói szolgálatok, állatorvosok és egyéb szakmai képviselők, az állattartói ágazat szereplőinek (az állattakarmány-ipar, tenyésztők, és a gyógyszergyártás képviselőnek) bevonása. A pályázatnak tartalmaznia kell tréningelemeket is.