Az Európai Unió esetében a mezőgazdaságban használt kulcsfontosságú műtrágyák vonatkozásában jelentős mértékű külső függőség azonosítható, ami az élelmezésbiztonság számára komoly veszélyt jelent. Az ásványi erőforrások, beleértve a fosszilis tüzelőanyagokat és a tiszta foszfáttartalmú kőzeteket, egyre szűkösebben állnak rendelkezésre, míg az ásványi műtrágyák iránti globális kereslet folyamatosan növekszik. Hosszú távon ez olyan piaci feszültségekhez vezethet, amelyek potenciálisan komoly hatással lehetnek az élelmiszerárakra. Az ásványi alapú tápanyag-utánpótlás jelentős környezeti problémákat is okoz, többek között a termeléshez és szállításhoz szükséges fosszilis energiához kapcsolódóan. Ugyanakkor nagy mennyiségű ásványi anyag jut vissza a környezetbe a szerves hulladékáramok széles körű megsemmisítése révén, ami a talaj és víz szennyeződéséhez vezet, és értékes erőforrások elvesztésével jár.

Az agrár-élelmiszeripari specializáció miatt a tápanyag-ellátás vonatkozásában Európában az egyes régiók között jelentős egyenlőtlenség alakult ki. Míg egyes európai területeken a túlságosan bő tápanyag-ellátás súlyos környezeti hatásokkal jár (például nitrát szennyezés), más régiókban tápanyaghiány tapasztalható. Ilyen egyenlőtlenségek ugyanazon régió különböző helyszínei között is előfordulhatnak.

E problémák kezelésére több technológia fejlesztése is zajlik a különböző szerves melléktermékekből származó tápanyagok visszanyerése és újrafelhasználása céljából, ezek közül sok azonban nem eléggé kiforrott, és végtermékeik jellemzői nem mindig felelnek meg a végfelhasználói igényeknek. Várakozások szerint az Európai Unió "körkörös gazdasági csomagja" ösztönzően hat az ilyen új műtrágyák fejlesztésére és forgalomba hozatalára, ezért agronómiai és környezetvédelmi teljesítményük megértése különös fontossággal bír a megfelelő politikák, iránymutatások és alkalmazási szabályok kialakítása érdekében.

Jelen téma keretében a pályázatok az agrár-élelmiszeripari melléktermékekből (beleértve az állati melléktermékeket is) és az új műtrágyákká való átalakítás segítségével a régiók közötti, illetve régión belüli, tápanyag-ellátás vonatkozásában jelentkező egyenlőtlenségek kezelésére irányulnak. A megvalósítás során elvárás a jelen témakör, valamint az SFS-39-2019 témakör keretében támogatott más projektekkel történő kapcsolat megteremtése.

A benyújtásra kerülő pályázatoknak 2018-ban az alábbi altémákra kell vonatkozniuk:

A bio-műtrágyák tulajdonságainak és hatásainak megértése

A projekt keretében a szerves erőforrásokon alapuló műtrágyák teljesítményének elemzésére kerül sor, különös hangsúlyt fektetve azokra, melyek összetétele az ásványi eredetű műtrágyák összetételéhez hasonló. Ennek során a potenciális környezeti hatások átfogó sorára, valamint a termék agronómiai teljesítményére, biztonságára és minőségére vonatkozó kritériumok azonosítását és értékelését kell elvégezni a műtrágya értéklánc mentén. Meghatározandók továbbá azon paraméterek és referenciaértékek, melyek az új termékek alkalmazásával kapcsolatos jövőbeli politikák megalapozását szolgálják. Továbbá, a projektek keretében az új műtrágyák jövőbeni megfelelőségi ellenőrzését támogató, megbízható analitikai mérési és vizsgálati módszerek kialakítására szükséges törekedni. Az Európai Unió régiói között a tápanyag-ellátás vonatkozásában fennálló egyenlőtlenségek elemzésének is sorra kell kerülnie és feltárnia a régiók között a szerves alapú műtrágya-iparon keresztül megvalósuló szervezett tápanyag-gazdálkodás gazdasági oldalát.

B.[2019] Bio-based fertilisers from animal manure (IA)

C.[2020] Bio-based fertilisers from other by-products of the agro-food, fisheries, aquaculture or forestry sectors (IA)