A kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző rendszerek azok az építőkövek, amelyekre a légiforgalmi szolgáltatás épül. A CNS területen belül megvalósuló tevékenységek ellenére számos terület marad, amely további kutatást igényel.

Az általános légiközlekedési közösség meglehetősen nagy, és a légijármű típusok széles körét üzemelteti, a 2000 euro alatti siklóernyőktől egészen a több millió euro értékű, több hajtóműves légijárművekig. Ahogy a kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző technológiák a kereskedelmi légiközlekedési közösség szolgálatában egyre összetettebbé válnak, az általános légiközlekedési közösség számára nehéz, vagy éppen lehetetlen megfizetni a legtöbb fejlesztés alatt álló összetett, tanúsított rendszert. Egy lehetséges megoldás a kisebb, még nem tanúsított, kifejezetten az általános légiközlekedés számára fejlesztett technológiák használatának engedélyezése a költségesebb, teljes specifikációval rendelkező, tanúsított eszközök mellett.

A projektek keretében olyan ötletek kidolgozására kell, hogy sor kerüljön, amelyek a meglevő fedélzeti, új és még kialakulóban levő technológiák, illetve földi berendezések kombinációira irányulnak, az általános légiközlekedés és forgószárnyas légijárművek szolgálatában álló kommunikációs, navigációs és légtér-ellenőrzési képességek továbbfejlesztése céljából. A kutatások célközönsége ezúttal, a felhasználók alacsonyabb tartományába eső csoportja, ahol az üzemeltetők főként olyan magánvállalkozások, amelyek körében tényleges szükségletként jelentkezik az alacsony költségű eszközök iránti igény.

A pályázók szabadon választhatják meg kutatási témájukat, az alábbiakban felsorolt területeket gondolatébresztőnek használva:

• a kommunikációs területen a 3G és 4G (esetleg 5G) mobil telekommunikációs hálózatok alkalmazása alacsony költségű adatkapcsolati képesség kialakítása céljából a repülési, repüléstechnikai és meteorológiai információknak a járat pilótájával való megosztásának elősegítése érdekében;
• a navigációs területen innovatív kutatási ötletek, koncepciók és technológiák kidolgozása a kisméretű légijárművek vonatkozásában a GNSS folyamatosságát biztosító tartalék rendszerek számára (pl. megfizethető inerciális rendszerek). Alternatív PNT rendszerek lehetősége szintén megfontolandó;
• a légtérellenőrzés területén az automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés-adatközlés (ADS-B) széles körben elterjedt, ennek a pilóták, illetve légiforgalmi ellenőrzés számára nyújtott előnyei egyértelműek. Az általános légiközlekedésben való elterjedése azonban alacsony szintű, ami főként a tanúsított GNSS egységek és válaszjeladók költségének tudható be. A projektek keretében az vizsgálandó, hogy a tanúsítással nem rendelkező egységek hogyan használhatók az általános légiközlekedés, illetve a légiforgalmi ellenőrzés javára megfelelő áron elérhető módon, anélkül, hogy használatuk más légtérhasználókat, vagy a szélesebb körű légiforgalmi ellenőrzési környezetet hátrányosan érintené.