Az útvonalakra vonatkozó információk megosztása megfelelő információk biztosítását teszi lehetővé, amely hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi járat esetében az elfogadott útvonal a döntéshozatal számára egyedülálló és közös referencia-alapot képezzen. Az útvonal-alapú környezetben az adott járat elfogadott útvonalának kiindulópontja a kiterjesztett repülési terv (EFPL), amely jóváhagyást követően valamennyi érintett léginavigációs szolgáltató felé megosztásra kerül. Az elfogadott útvonal az az útvonal, amelyet a légtérhasználó használatra elfogad, és a léginavigációs szolgáltató biztosít, továbbá, amely a forgalmi igények taktikai előrejelzésének alapját képezi. Az útvonalközpontú üzemelés kapcsán a járat útvonalára vonatkozó korlátozások szisztematikus alkalmazására nem kerül sor, kivéve, ha bizonyos légiforgalmi szolgáltatási funkciók ezt szükségessé teszik (például a járatok elkülönítése, érkezési sorrend meghatározása, stb.). Ebből kifolyólag, az elfogadott útvonal nem egyfajta 4D-szerződés, amelynek a légtérhasználó specifikus tűréshatárok mellett meg kell, hogy feleljen. Amennyiben egy előre meghatározott értéktől való eltérés nagyobb mértékű, mint ahogyan azt a megállapodás rögzíti, annak értékei automatikusan frissítésre kerülnek. Továbbá előfordulhat, hogy a légiforgalmi szolgáltatások rendszerének dinamikus természetéből fakadóan egy léginavigációs szolgáltató nem képes az előre egyeztetett útvonalat biztosítani. Ilyen esetekben együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat (CDM) megindítása szükséges.

Jelen témakör alkalmazás-orientált kutatási téma. A benyújtásra kerülő pályázatok keretében olyan validációs technikák alkalmazása az elvárás, amelyek általánosan használatosak az alacsony technológiai készültségi szinten (TRL) levő koncepciók validálása során (például szakértőcsoportok, modell-alapú validációk, innovatív validációs megközelítések).

A kutatás keretében lehetőség van új előrejelző modellek és mértékek kidolgozására, a jelenlegi és valószínűsíthető forgalomszerkezet jobb megértése érdekében. A projektek irányulhatnak például a repülés befejeztével rögzített adatok folyamatos és automatikus monitoringját biztosító módszerek fejlesztésére, annak azonosítása érdekében, hogy a forgalmi igények előrejelzési minőségére milyen hatással van az elfogadott, illetve a ténylegesen megvalósult útvonalak közötti eltérés. Ez a fejlesztés irányulhat például a forgalom szerkezetének előrejelzésére, mely hozzájárulhat a jövőbeli eltérések, valamint az ezekhez igazodó korrekciós tényezők azonosításához, az előrejelzések minőségének javítása érdekében.

A projektek keretében lehetőség van továbbá olyan új módszerek kidolgozására, amelyek az útvonaladatok felhasználásával egy adott járatlista összetettségének értékelését teszik lehetővé, a forgalomirányítói munkaterhelés előrejelzésének javítása, valamint a rövid távú ATFCM-intézkedések (STAM) új koncepcióinak feltárása érdekében.

A projektek keretében cél lehet továbbá a már elfogadott útvonalak módosítását szolgáló innovatív TBO folyamatok kidolgozása a kapacitások és kereslet vonatkozásában fennálló egyensúlytalanság kiegyensúlyozása érdekében, illetve arra irányuló vizsgálat megvalósítása, hogy a TBO folyamatok hogyan támogatják az innovatív dinamikus szektorokra bontási koncepciókat.