A tömeges urbanizáció a XXI. század egyik legnagyobb kihívását jelenti. A gyorsan fejlődő és változó ipari tevékenységek, a korlátlan városi terjeszkedés, hatalmas, koncentrált és gyakran kulturális szempontból változatos populáció számos összetett társadalmi és egészségügyi probléma kialakulását eredményezte. A városok és városi közösségek a gyenge levegőminőség, hősziget-hatás, megnövekedett árvízi kockázat, az extrém időjárási események (árvizek, szárazságok, viharok, hőhullámok, stb.) megnövekedett gyakorisága/hevessége, elhagyott ipartelepek, funkciójukat vesztett városi térségek, megnövekedett bűnözés, társadalmi kirekesztés, egyenlőtlenség, marginalizáció, szegénység és a lepusztult városi környezet okozta kihívásokkal kell, hogy szembenézzenek. Ezen kihívások komoly hatással vannak az emberi egészségre, az életminőségre, az általános közérzetre és az állampolgárok biztonságára, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi osztályok körében.

Az európai népesség 72%-át tömörítő, a globális energiafelhasználás 75%-áért és az üvegházhatású gázok 80%-ának kibocsátásáért felelős városi populáció a klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájáruló tényező. A növekvő városi népesség, a levegőszennyezés és a gazdasági tevékenységek a kereslet fokozódásával a vízkészleteket is jelentős terhelésnek teszik ki, befolyásolva egyúttal azok minőségét és mennyiségét. A klímaváltozás hatásainak enyhítése, az ahhoz való alkalmazkodás és a vízkészletek fenntartható kezelése ezért kulcsfontosságú kihívást jelentenek a nagyvárosok számára, Európa-szerte, és azon túl.

Meggyőző, bár egyelőre töredékes bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a természet-alapú megoldások jelentős mértékben képesek növelni a nagyvárosok klímával, illetve vízzel kapcsolatos ellenálló képességét. A természet-alapú megoldások az épített környezet átformálása által növelik a befogadást, méltányosságot és a nagyvárosok élhetőségét, hozzájárulnak a leromlott városnegyedek regenerációjához, pozitív hatással vannak a lakosság mentális és fizikai egészségére és életminőségére, csökkentik a városi erőszakot, valamint a jobb társadalmi kohézió által a társadalmi feszültségeket, különös tekintettel a legérzékenyebb csoportok (például gyermekek, idősek, alacsony társadalmi-gazdasági státuszú lakosok) esetében.

A kihívást ezért jelen pályázati felhívás esetében a robusztus, Európai Unióra kiterjedő bizonyíték alap megteremtése jelenti, valamint közös európai referencia keret kialakítása a természet-alapú megoldások vonatkozásában a nagyvárosi, illetve regionális önkormányzatok, közösségek, vállalkozások és egyéb érdekeltek számára. A kialakított referencia-keretben a megoldások előnyei, költséghatékonysága és gazdasági életképessége is megjelenik, egyrészt a nagyvárosok időjárási viszonyokkal és vízzel szembeni ellenálló képességének növelése, másrészt a városi regeneráció támogatása érdekében. Mindez hozzájárul az adott megoldások nagyobb léptékű elterjedéséhez, illetve világpiaci megjelenéséhez.

A projekteknek az alábbiakban ismertetett „élenjáró” és „követő” városkoncepció figyelembe vétele mellett kell megvalósulniuk, a megoldások gyors hasznosításának, nagyobb léptékre való alakításának érdekében és nagyléptékű demonstrációk megvalósításával a következő célok elérését kell szolgálniuk:

• az „élenjáró” városokban, mint élő laboratóriumokban innovatív, megismételhető és a helyi körülményekre alkalmazható természetalapú megoldások fejlesztése, a beavatkozások megfelelő szintjén való elterjesztése és demonstrációja;
• segítségnyújtás azon „követő” városok számára, amelyek proaktív módon igénylik az „élenjáró” városok által nyújtott tanácsadást, szakértelmet, segítségnyújtást, kapacitás- építést (például dolgozói csereprogram megvalósításán keresztül) és mentoring szolgáltatást. A „követő” városok a projekt keretében olyan fenntartható várostervezési modellt alakítanak ki, amely biztosítja a projekt keretében bemutatásra kerülő természetalapú megoldások rendszerszerű lemásolását, beágyazását és saját helyi környezetükbe való integrálását. A városi terv elkészítése a nyertes projektben való részvétel esetén szerződéses kötelezettség, melyet a projekt végére kell teljesíteni;
• az „élenjáró” városok (mint coachingot biztosító városok) részvételének biztosítása networking tevékenységben, illetve tudásmegosztásban, olyan városok felé, amelyek közvetlenül nem vesznek részt a projektben, mindezt a projekt által nyújtott előnyöknek a projekt keretein túli szélesebb közönség számára történő maximalizálása érdekében;
• a projekt keretében elterjesztett megoldások hatásainak/teljesítményének mérésére és az eredmények nyomonkövetésére alkalmas robosztus monitoring rendszer kialakítása, a projekt megvalósítási időszaka alatt legalább 2 éves időtartamra. Az ennél hosszabb időtartamot átívelő, a projekt zárását követően is fenntartott monitoring rendszer a pályázat szempontjából hozzáadott értéket jelent. További cél olyan módszertanok kidolgozása, amelyek a projekt tárgyát képező megoldások hatásosságát, teljesítményét és költséghatékonyságát hivatottak értékelni, alternatív megoldásokkal való összehasonlításban, a közvetlen és kapcsolódó előnyök, valamint az elterjedésüket akadályozó negatív hatások figyelembe vétele mellett;
• a projekt tárgyát képező megoldások megismétlését/lemásolását, illetve különböző befogadó közegben való nagyobb léptékre alakítását lehetővé tevő módszertanok kidolgozása, beleértve a befektetési stratégiákat, irányítási és üzleti modelleket és a városi és területrendezési tervezésbe való rendszerszerű integrációjukat segítő megközelítéseket is;
• az adott megoldások szempontjából releváns potenciális szabályozási, gazdasági, társadalmi és műszaki akadályok azonosítása és értékelése, valamint ezek leküzdését célzó intézkedések kidolgozása;
• hosszú-távon fenntartható adatplatformok kialakítása az információk szisztematikus dokumentálása érdekében, elősegítendő egyúttal a természetalapú megoldások elterjesztésével, költséghatékonyságával és teljesítményével kapcsolatos bizonyítékok, illetve tanulságok/gyakorlatok összegyűjtését.

A benyújtásra kerülő pályázatoknak a fenti pontok mindegyikét figyelembe kell venniük. A fentiekben említett összetett kihívások kezelése érdekében elengedhetetlenül fontos a társadalom- és bölcsészettudományi terület projektbe történő bevonása.

A konzorcium összetételében meg kell jelenniük a kompetens helyi, nagyvárosi és regionális önkormányzatoknak, közösségi csoportoknak, vállalkozásoknak, tudósoknak és helyi közösségeknek. Fontos, hogy a konzorcium felépítése világos legyen, jól körülhatárolt szerepekkel és felelősségi körökkel, valamennyi konzorciumi partner aktív részvételének biztosítása mellett. Az előnyök európai szintű maximalizálása érdekében valamennyi projektben legalább két „élenjáró” és három „követő” várost kell bevonni különböző tagállamokból és/vagy társult államokból.

A pályázatoknak 2017-ben a következő kérdésre kell fókuszálniuk:

Természetalapú megoldások a befogadó városi regeneráció érdekében

A tervezett tevékenységeknek a befogadó városi regenerációt támogató természetalapú megoldásokra kell irányulniuk – beleértve a hátrányos helyzetű városi körzeteket, illetve elhanyagolt vagy elhagyott területeket. Tesztelni szükséges azt is, hogy a természetalapú megoldások milyen mértékben tudnak hozzájárulni a bűnözés és a biztonsági költségek csökkentéséhez, az emberi egészség, jóllét és társadalmi kohézió növeléséhez.

A társadalmi innováció szerepe, így a társadalom- és bölcsészettudományi területek részvételének biztosítása (mint például jog, közgazdaság, politikatudományok, építészet, illetve tervezési szakterület) különösen fontos a felhívás által vázolt összetett kihívások kezelése érdekében.