Míg jelentős törekvések irányulnak a közszolgáltatások felhasználóbaráttá alakítására, az adminisztratív terhek csökkentésére (például azok online elérhetőségének növelésével), tanulmányok kimutatták, hogy a szolgáltatások kialakítása gyakran nem felel meg az állampolgárok és üzleti vállalkozások elvárásainak. A felhasználóbarát közszolgáltatásokkal szemben alapvető elvárás a használhatóság, a reszponzivitás és átláthatóság, a felhasználók (akik gyakran nem eléggé jártasak a számítástechnika világában az online szolgáltatások igénybevételéhez) szükségleteihez való igazodás, valamint változatos tevékenységeik megjelenítése.

A végfelhasználók (beleértve az olyan speciális igényű csoportokat is, mint a fogyatékkal élők, idősek, gyermekeiket egyedül nevelők, hátrányos helyzetben levők, bevándorlók) alapos megértése a kormányzatok számára alapvetően fontos annak érdekében, hogy szolgáltatásaik újratervezése során figyelembe tudják venni a végfelhasználók szükségleteit, a kapacitások iránti igényeit, a szolgáltatási csatornák kapcsán fennálló preferenciáit.

A pályázatok keretében olyan kísérleti projektek megvalósítása a cél, melyek közszolgáltatások közös tervezésére, illetve kialakítására irányulnak, infokommunikációs technológiák alkalmazásával, nyílt adatok vagy nyílt közszolgáltatások alapján. A projektek keretében a társadalom különböző szereplőinek, köztük a közigazgatási szervezetek, állampolgárok, üzleti vállalkozások, kutatók, civil szervezetek, társadalmi innovációs szakemberek, társadalmi vállalkozók, társadalmi partnerek, művészek, tervezők együttműködését szükséges biztosítani, annak érdekében, hogy a kereslet által vezérelt, felhasználóbarát, személyre szabott közszolgáltatások kialakítására kerülhessen sor.

A benyújtott pályázatnak az alábbi aspektusok közül többet is figyelembe kell vennie:

• a közigazgatás által biztosított nyílt szolgáltatások használata, valamint hozzáadott értékkel rendelkező kiegészítő vagy új szolgáltatások harmadik féllel való, a kormányzattal közösen vagy nélküle végrehajtott kialakítása;
• annak bemutatása, hogy a kormányzat hogyan tud széleskörű, nyitott együttműködési platformként funkcionálni a gyakorlatban, az adatoknak, szolgáltatásoknak, eszközöknek, felhő alapú infrastruktúráknak az egyes közigazgatási területek közötti megosztására vonatkozó esettanulmányok bemutatásával, illetve az ezekre alapozott kísérleti projektek segítségével (például a kormányzatban létrehozott hibrid csapattal kapcsolatos kísérletek), melynek eredményeként újrafelhasználható szolgáltatások vagy folyamatok kialakítására kerül sor;
• annak bemutatása, hogy a kormányzat hogyan tud széleskörű, nyitott együttműködési platformként funkcionálni a gyakorlatban, az adatoknak, szolgáltatásoknak, eszközöknek, felhő alapú infrastruktúráknak harmadik féllel való megosztására vonatkozó esettanulmányok bemutatásával, illetve az ezekre alapozott kísérleti projektek segítségével, melynek eredményeként új, kiegészítő szolgáltatások kialakítására kerül sor;
• annak bemutatása, hogy az állampolgárok, a szolgáltatásokat felhasználók és mások szempontjainak érvényesítésére az új szolgáltatások, illetve politikák kialakítása során milyen lehetőségek adottak, például a tervezési elvek, viselkedésminták elemzése segítségével;
• annak bemutatása, hogy a kormányzati adatok, információk és folyamatok átláthatósága, valamint a releváns érdekeltek részvételének biztosítása hogyan vezet a bizalom és elszámoltathatóság kialakításához;
• üzleti modellek fejlesztése, amelyek segítségével lehetővé válik a nyilvánosság, mint adatokat szolgáltató tényező pénzügyi javadalmazása.