A téma keretében olyan pályázatok benyújtását várják, amelyek kutatási és innovációs kérdésekre irányulnak különös tekintettel az alábbi szempontokra:

A közelmúltban lezajlott, természeti okokra, illetve terrorista támadásokra visszavezethető katasztrófák jelentős hiányosságokra mutattak rá az európai társadalom katasztrófákra való felkészültségében, rávilágítva az európai állampolgárok és döntéshozók körében a kockázati tudatosság, ezáltal pedig a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fokozásának a jelentőségére. Európa sokat tanulhat az olyan országoktól, ahol magas a természeti katasztrófák kockázata és a kockázati tudatosság. Olyan kutatás megvalósítására van szükség, amely megmutatja, hogy az egyének, üzleti vezetők, kormányzati tisztviselők és közösségek közötti kulturális változások miként támogathatják Európában a katasztrófákkal szemben ellenálló társadalom kialakulását a Sendai Katasztrófakockázat-csökkentési Kerettel összhangban.

Az elmúlt évek során számos próbálkozás irányult a közösségi médiából, valamint más közösségi forrásokból származó adatok vészhelyzetben történő kiaknázására és gyakorlati alkalmazására; hatásuk azonban kevéssé ismert. További kutatásokra van szükség ezeknek a módszereknek a különböző katasztrófa helyzetekben (természeti veszélyek, ipari katasztrófák, terrorista fenyegetések) történő értékeléséhez, amelyek során a különböző szereplők (első válaszadók, városi hatóságok és állampolgárok) részvétele biztosított. A kutatások keretében a közösségi média, valamint a közösségi forrásokból származó adatok krízishelyzetekben betöltött pozitív és negatív szerepét egyaránt elemezni szükséges. Például terrortámadást vagy természeti katasztrófát követően ezek a források gyors és egyszerű megoldást nyújtanak a barátok és családtagok értesítéséhez, és értékes információt szolgáltatnak a csapással sújtott területről a katasztrófa bekövetkezését követő pillanatokban azonnal; korai figyelmeztetésre és fontos biztonsági információk továbbítására alkalmasak. A közösségi média azonban felhasználható hamis információk terjesztésére és a fenyegetések eltúlzására is, ezért a kutatás során az információ validációjának a folyamatára különös hangsúlyt szükséges fektetni. A közösségi média maga is jelentős mértékben függ a kritikus infrastruktúráktól, például a telefonhálózatoktól, amelyek nem minden esetben állnak rendelkezésre. A kutatásokban az első válaszadók és az áldozatok, valamint az érintett terület lakosai közötti kommunikációt biztosító megoldások kidolgozására is törekedni kell.

A kockázati tudatosságra irányuló kutatásnak át kell fognia a katasztrófavédelem teljes ciklusát a megelőzéstől és felkészüléstől kezdve a vészhelyzetek kezelésén és a válaszadáson át a helyreállításig. A kutatásoknak törekedniük szükséges az anyagi és eszmei kulturális örökség, a hagyományos szaktudás, a földhasználat, az építési technológiák és más helyi ismeretek figyelembevételére, amelyek a helyi közösségek értékes információforrásaiként elősegíthetik az új kockázatok kialakulásának a megelőzését, a meglevő kockázatok csökkentését, valamint a katasztrófákra való felkészülést és a jobb újjáépítést.

A pályázatokat benyújtó konzorciumokban az érintett biztonsági szakemberek valamint a civil társadalmi szervezetek számára egyaránt helyet kell biztosítani.