Különösen a vallási szélsőségességet szükséges vizsgálni a mozgatórugók, a narratívák, a meghatározó személyek és a hivatalos vezetők szempontjából. A vallás radikális interpretációit és az erőszakos szélsőségesség igazolása érdekében történő felhasználását, valamint ezeknek az egyéni jogokra gyakorolt hatását (általában beleértve a nők jogait és a nemek közti esélyegyenlőségi kérdéseket is) szintén tanulmányozni kell. A közelmúltban kialakult helyzettel való kapcsolatot, valamint ennek hatását Európára – mint például a külföldi harcosok, valamint a diaszpórák és a közösségi vezetők szerepét – meg kell vizsgálni.

Konkrét javaslatokat kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy mely megelőző intézkedések hatékonyak, illetve melyek azok, amelyeket erősíteni kell. A kutatásoknak különösen azt kell vizsgálniuk, hogy milyen mértékben szükséges ez olyan intézkedések esetében, mint a vallási és más közösségeken belül a mérsékelt véleményt vallók megerősítése, az oktatás és a befogadás, mint a megbékélés eszközének támogatása, az online médiaismeretek népszerűsítése, valamint a radikális propaganda megakadályozása.