A társadalom kutatási-innovációs érdekeltjei közötti fokozott interakciók következtében intézményi változások megvalósítása szükséges. Az intézményi változások segítségével a kutatásokat finanszírozó és megvalósító szervezetek jóval nyitottabbá válnak, és könnyebben fogadnak az állampolgárok, vagy a korábban kívülállóként azonosított szervezetek felől inputokat. Jó példái ennek a polgári tudományos kezdeményezések, a finanszírozást biztosító ügynökségekre kiterjesztett szakmai értékelések, közpolitikák közös kialakítása, a kutatási és innovációs programok ütemtervének kialakítása, a kutatási/innovációs tartalom közös kidolgozása, a pályázatok közös értékelése, egyéb kutatási/innovációs tevékenységek, illetve finanszírozási döntések.

Európában a jógyakorlatok széles körben elterjedtek az alábbiak vonatkozásában:

1. az állampolgárok és polgári egyesületek részvételének biztosítása a tudomány területét érintően;
2. formális és informális természettudományos oktatás;
3. a nemek közti esélyegyenlőség a tudományokban;
4. kutatás-etika és integritás;
5. a kutatási eredményekhez való nyílt hozzáférés.

hatékonyabban és fenntarthatóbban valósíthatók meg, ha a kutatásokat és

innovációkat támogató, megvalósító szervezetek irányítási kereteik

vonatkozásában intézményi változás keretében jelentős adaptációt

hajtanak végre. A nyertes pályázatokkal szemben elvárás, hogy legalább a

fenti öt terület egyikén, de lehetőség szerint valamennyit érintően

intézményi változást valósítsanak meg, integrált megközelítés részeként.