A gyorsuló technológiai változások, az új szereplők globális kereskedelmi színtéren való megjelenése, a protekcionizmus elterjedése, valamint az olyan fontos partnerek, mint Kína gazdasági növekedésének lassulása következtében a globális, valamint a regionális és helyi áruszállítást jelentős mértékű változás jellemzi. Az új logisztikai koncepciók (mint például a fizikai internet) és az új diszruptív technológiák, mint például a Blockchain, az Ipar 4.0, a járműautomatizálás és a tehergépkocsik konvojba rendezése vagy az olyan új üzleti modellek, mint például a „crowdshipping” és a körkörös gazdasági modellek egyaránt hatással vannak a globális áruszállítási ágazatra, annak optimalizálására, illetve környezeti lábnyomára. Az Európába érkező, valamint innen kiinduló új kereskedelmi útvonalak várhatóan megváltoztatják az áruszállítás hagyományos mintázatát, és az európai közlekedési folyosókkal és csomópontokkal való új kapcsolatok megteremtését olyan időszakban teszik szükségessé, amikor a közlekedési infrastruktúra befektetések terén jelentős költségvetési korlátok jelentkeznek.

A pályázatok keretében az alábbi szempontok közül egyre vagy többre szükséges fókuszálni:

• Annak megértése, hogy az új logisztikai koncepciók, valamint ezek kombinációja a kikötői és repülőtéri áruáramlásra vonatkozó új nemzeti stratégiákkal miként hatnak a globális áruszállításra, illetve a kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás szintjére. A távolsági szállítástól az utolsó mérföld szakaszig terjedően a kikötői és repülőtéri multimodális transzfer zónák alaposabb elemzése, a megfelelő intézkedések kidolgozása, valamint az akadálytalan háztól-házig történő szállítás biztosítása érdekében, kiaknázva a modularizáció és más innovatív logisztikai koncepciók kínálta lehetőségeket. A megvalósítás során elengedhetetlenül fontos a nagy kereskedelmi forgalmat lebonyolító országok részvételének biztosítása nemzetközi partnerség keretében. A pályázatokban a periférián elhelyezkedő régiók, valamint a tengerparttal nem rendelkező, fejlődő országok hozzáférését lehetővé tevő megoldásokat is ki kell dolgozni.
• A fizikai internet paradigma felé történő átmenet felgyorsítása, ezzel összefüggésben pedig annak demonstrációja, hogy a különböző technológiák, üzleti esetek és szabványok együttese milyen módon jöhet létre valós alkalmazások keretében, és hogyan teremtenek hozzáadott értéket a felhasználók számára, a kibocsátás és energiafelhasználás terén elért pozitív hatás egyidejű megteremtésével. A fő partnerek e tekintetben az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Kína és Japán lehetnek. Az EGNOS és Galileo rendszerek szolgáltatásain alapuló műhold alapú alkalmazások demonstrációja javasolt.
• Az Európába érkező, illetve innen induló, új kereskedelmi útvonalak (például a nyári időszakban jégmentes északi-sarkvidéki területeken áthaladó Északi-tengeri-útvonal, vagy az új Selyemút, illetve a kínai „One Belt One Road” stratégia) kialakulásával összefüggésben felmerülő kérdések feltárása. Vizsgálni szükséges ezeknek az új útvonalaknak a transzkontinentális áruszállítás módozati megoszlására gyakorolt hatását, az új szárazföldi útvonalak, valamint az Európai Unió belső közlekedési hálózatai/folyosói közötti további kapcsolódási pontok megteremtését. A megvalósítás során figyelembe kell venni ezeknek a fejlesztéseknek a geopolitikai és kereskedelmi aspektusait, különösen az általuk érintett országok vonatkozásában.
• Új, a logisztika terén gyökeres változást hozó, disztruptív tendenciák megértése, amelyek az olyan lekérhető logisztikai megoldásokon alapulnak, mint a „crowdsourcing” vagy „crowdshipping”. A kutatást nemzetközi együttműködés keretében szükséges megvalósítani, részben a jelenség különböző piacokon való kialakulásának összevetése érdekében, illetve a távolsági / határon átnyúló áruszállításra való lehetséges kiterjesztésének vizsgálata céljából. A gazdasági, szabályozási és biztonsági korlátokat szintén vizsgálni szükséges.
• Az áruszállításon kívüli ágazatokban kialakulóban levő technológiák (például Blockchain, Ipar 4.0, 5G, 3D nyomtatás, pilóta nélküli légi járművek) logisztikai üzemeltetési rendszerre gyakorolt hatásának értékelése, valamint a pozitív hatásuk optimális kiaknázásához vezető fejlődési útvonalak azonosítása.
• A legjobb gyakorlatok eseti modelljeinek összegyűjtése, továbbá döntéstámogató rendszerek fejlesztése a legvalószínűbb forgatókönyvek meghatározása, valamint a különböző érdekeltek között létrejövő magasabb szintű együttműködés támogatása érdekében, hatóságok és magánvállalkozások számára.
• A rakomány vonatkozásában a kormányzással, a magánélet védelmével, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatban felmerülő szempontok figyelembevétele.