A bizalom és átláthatóság szempontjából az agrár-élelmiszeripari lánc mentén megvalósuló élelmiszerbiztonság a nemzeti és nemzetközi piacok hatékony működésének alapja. Az élelmiszerlánc mentén számos biológiai és kémiai szennyező anyag élelmiszerbiztonsági kockázat kialakulását eredményezi. A kockázatértékelés és a monitoring javítása, beleértve a big data felhasználását is, nagy jelentőségű. Alapvetően fontos a teljes élelmiszeripari láncot (az elsődleges termeléstől a fogyasztókig) átfogó integrált megközelítések kidolgozása az adott kórokozók és szennyező anyagok által okozott veszélyek felderítése, értékelése és enyhítése érdekében. Ez különösen a kis- és középvállalkozások számára jelent kihívást, amelyek mind Kínában, mind az Európai Unióban az agrár-élelmiszeripari ágazat domináns vállalkozói modelljei.

A fejlesztett megoldással szemben elvárás, hogy egy-egy speciális ágazatra irányuljon, figyelembe véve az ellátási láncok sokféleségét az adott ágazatban. A kutatási tevékenységek során elvárják a vonatkozó adatok összegyűjtését a kockázatok értékelése, valamint a gyakorlati (technológiai és irányítási szempontú) megoldások kidolgozása érdekében. Mindez azoknak a veszélyforrásoknak és ezek kombinációinak az ellenőrzését szolgálja az élelmiszeripari lánc meghatározott szakaszaiban, amelyek esetében a beavatkozások a lehető leghatékonyabb és legnagyobb hatást képesek gyakorolni a közegészségre. A felderítés és a monitoring eszközeinek kialakítása nagy mennyiségű adat gyűjtését, integrálását, validációját és ellenőrzését teszi majd lehetővé. Ezen kívül a biológiai és kémiai veszélyek szűrését és azonosítását biztosító, célzott és nem célzott, gyors kimutatási módszerek kidolgozására és validációjára is sor kell, hogy kerüljön. Különös figyelmet szükséges szentelni a veszélyek ellenőrzésére szolgáló rendszerek kidolgozására és/vagy továbbfejlesztésére, amelyek biztosítják a folyamat hatékonyságát és validálását. A tervezett tevékenységek magukban foglalják az élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés keretén belül megvalósuló munkát, ugyanakkor olyan egyszerű és gyakorlati döntéstámogató eszközök kidolgozását is, amelyek egyrészt az agrár-élelmiszeripari vállalkozások (különösen a kis- és középvállalkozások), másrészt a tudományos érdekeltek igényeihez igazodnak. A pályázatok keretében többszereplős megközelítés alkalmazására szükséges törekedni, biztosítva a kis- és középvállalkozások és az élelmiszer-biztonsági hatóságok megfelelő szintű részvételét.