A „Fejlett Közösségek” olyan tudományos közösségek, amelyek kutatási infrastruktúrái jelentős mértékű koordináltsággal és hálózati kapcsolatokkal jellemezhetők, e jellegzetességük pedig elsősorban az FP7 és a Horizon 2020 program során korábban meghirdetett felhívások keretében támogatott integrált tevékenységek eredménye.

Integráló tevékenység keretében egy adott területhez kapcsolódó számos kulcsfontosságú kutatási infrastruktúra, valamint más érdekeltek (például állami hatóságok, technológiai partnerek, kutatóintézetek) átfogó konzorciumának mobilizálására kerül sor. A konzorciumokban európai uniós tagállamokból, társult államokból, vagy harmadik országokból érkező szervezetek vehetnek részt, különösen abban az esetben, ha az Európában rendelkezésre álló szolgáltatásokéhoz képest kiegészítő jellegű vagy azokat jóval meghaladó készségekkel rendelkeznek.

A támogatás elsődlegesen a következő célokat szolgálja: európai (bizonyos feltételek mellett harmadik országból származó) kutatók számára transznacionális és virtuális hozzáférés biztosítása, a kutatási infrastruktúrák, a tudományos közösségek, az ipar és más érdekelt felek közötti együttműködés elősegítése, az infrastruktúra által nyújtott szolgáltatások javítása, a hozzáférési eljárások és a hozzáférést biztosító felületek harmonizálása, optimalizálása és javítása.

E célok érdekében az integráló tevékenységek különösen (i) a kutatási infrastruktúrák, a tudományos közösségek, az ipar és más érdekelt felek közötti együttműködést támogató hálózatépítési tevékenységek; (ii) transznacionális vagy virtuális hozzáférést biztosító tevékenységek; (iii) az infrastruktúrák által európai szinten biztosított integrált szolgáltatások minőségét és/vagy mennyiségét javító közös kutatási tevékenységek lehetnek.

A felhívás keretében a 2018-as határidőre benyújtott pályázatok az alábbi témák vonatkozásában valósulhatnak meg:

• biológiai és orvosi tudományok: mikrobiális forrásközpontok; nagy áteresztőképességű, DNS szekvenálással foglalkozó létesítmények; a főemlősökön végzett kísérletek helyettesítését, csökkentését és tökéletesítését biztosító központok; nagy áteresztőképességű, proteom elemzéssel foglalkozó létesítmények;
• energia: a napenergia kutatási infrastruktúrái (koncentrált napenergia); a napenergia kutatási infrastruktúrái (fotovoltaikus energia);
• környezeti és földtudományok: az erdei ökoszisztéma és erőforrások kutatási infrastruktúrái; természettudományos gyűjtemények; kutató repülőgépek a környezeti és földtudományi kutatások számára; kutató vízi járművek; a Föld klímarendszerét modellező kutatási infrastruktúrák; az ökoszisztémát befolyásoló antropogén eredetű hatásokat és a biodiverzitást kutató telephelyek és kísérleti platformok;
• matematika és információs és kommunikációs technológiák: vizualizációs létesítmények;
• anyag- és mérnöki tudományok, mesterséges létesítmények: az anyagi jellegzetességek vonatkozásában fejlett képalkotást, diffrakciót, színképelemzést és metrológiát biztosító elektronmikroszkópia; magas és alacsony ionsugaras laboratóriumok; a neutronszórás és muon-spektroszkópia infrastruktúrái; szélsőséges hőmérsékleti körülmények közötti anyagkutató létesítmények; a turbulencia jelenségét és kapcsolódó alkalmazásokat vizsgáló infrastruktúrák.
• fizika: hadronfizikai kutatási infrastruktúrák; nagyfelbontású napfizikai kutatási infrastruktúrák;
• társadalom- és bölcsészettudományok: a tudományos, technológiai és innovációs politikák értékelését támogató kutatási infrastruktúrák; az európai történelem kutatását támogató digitális archívumok és erőforrások; régészeti adat infrastruktúrák.