A projekteknek értékelniük kell a kulcsfontosságú intézmények (pl. az Egyesült Nemzetek, a Kereskedelmi Világszervezet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), a rendszerek, a folyamatok és a partnerségek jelenlegi és történelmi fejlődését. Ennek célja a kollektív fellépéshez való hozzájárulás és a felelősség megosztása a globális problémák megoldására. Meg kell vizsgálniuk az EU szerepét is e folyamatokban.

Ezenkívül a javaslatoknak fel kell mérniük a globális kormányzás kihívásait, például a reprezentativitást, az eltérő érdekeket, a bizalmat, a felelősség megosztását és a legitimitást, valamint a megállapodások végrehajtásával kapcsolatos nehézségeket.

A múltbeli kihívásokra adott válaszokat szintén értékelni kell. A stagnálás, az átalakulás vagy a fragmentáció forgatókönyveit figyelembe kell venni.

Meg kell vizsgálni az EU globális stratégiájának végrehajtására, valamint a párizsi megállapodás éghajlati célkitűzéseinek elérésére és az Agenda 2030 fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósítására gyakorolt hatást.

A nem állami szereplők, köztük a polgári és a magánszektor is szerepet játszhatnak. A kölcsönös tanulás és az eredmények elnyeréséhez biztosítani kell a releváns szereplőket (például kutatók, döntéshozók, civil társadalmi képviselők).

Ennek a témának a konkrét kihívása miatt az EU nemzetközi stratégiai partnereinek részvétele ösztönzendő a közös feltérképezésre, a forgatókönyv-tervezésre és a szakpolitikai ajánlásokra irányuló akciókban.