A Párizsi Megállapodás értelmében az UNFCCC felek időszakosan felülvizsgálandó, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulással rendelkeznek. E kötelezettségek megvalósítása érdekében jelen felhívás két altémakör egyikében, azaz a „klímavédelemmel kapcsolatos szakpolitikák tervezésének és értékelésének elvégzésében”, vagy „az integrált értékelési modellek tökéletesítésében” nyújt támogatást.
A Párizsi Megállapodás értelmében az UNFCCC felek időszakosan felülvizsgálandó, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulással rendelkeznek. Ezzel együtt az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményében résztvevő felek 2020-ra azon stratégiáikat is ki kell, hogy dolgozzák, amelyek segítségével az évszázad közepére biztosítható az üvegházhatású gázok alacsony kibocsátási szintje. A Megállapodás keretében sor kerül továbbá a célok elérését szolgáló közös erőfeszítések eredményeinek rendszeres időközönként megvalósított értékelésére is, az első globális szintű állapotfelmérése 2023-ban várható. A globális éghajlatváltozási fellépés ezen kritikusan fontos lépéseit hiteles, tudományos eredményekkel szükséges alátámasztani nemzeti, regionális és globális szinten. A fentiekben említett tevékenységek támogatásához a tudomány feladata a megfelelő eszközök és tudásalap biztosítása
Jelen felhívás keretében az alábbi altémák egyikére irányuló tevékenységeket szükséges megvalósítani.
a) A klímavédelemmel kapcsolatos szakpolitikák tervezésének és értékelésének támogatása: a megvalósuló tevékenységek a klímavédelem megtervezése, követelményei és hatásai vonatkozásában nemzeti, európai és globális szinten a jóval pontosabb, átfogóbb tudományos ismeretek biztosítására kell, hogy irányuljanak. Ezzel összefüggésben a széndioxid- mentesítéssel kapcsolatos célkitűzés dinamikus növekedésében rejlő potenciál, és annak életmódra gyakorolt hatása egyaránt megfontolandó. Az Integrált Becslési Modellek (Integrated Assessment Models - IAM) együttesén alapuló, a teljes gazdaságot és valamennyi üvegházhatású gázt lefedő jelen intézkedés globális és nemzeti szinten egyaránt hasznos információkat kell, hogy biztosítson a nemzeti hozzájárulások hatékony megvalósításához, a jövőbeli vállalások kidolgozásához, valamint a fő kibocsátó országok 2050-re kidolgozandó dekarbonizációs stratégiáihoz. Mindez azonban az UNFCCC égisze alatt, 2023-ra tervezett állapotfelmérés számára is jelentős. A tudományos kutatás és innováció terén megvalósuló európai uniós nemzetközi együttműködésre vonatkozó stratégiával összhangban (COM(2012)497) a megvalósítás során mind globális, mind nemzeti szinten nemzetközi együttműködés keretében szükséges a fentiekben meghatározott célok elérését szolgáló modellek fejlesztését, valamint a globális és nemzeti modellező eszközök és előrejelzések közötti kölcsönhatások értékelését megvalósítani.
b) Az integrált értékelési modellek tökéletesítése: a megvalósuló tevékenységek jelentősen hozzá kell, hogy járuljanak a legkorszerűbb Integrált Becslési Modellek továbbfejlesztéséhez, a klímapolitikák kidolgozását és minősítését támogató robosztus és átlátható értékelések biztosítása érdekében. A következő egy vagy több területet érintő fejlesztések megvalósítására szükséges törekedni: a teljes gazdaságot átfogó ágazati lefedettség (beleértve a bunkerolajakat, valamint a szárazföldi tevékenységből eredő kibocsátásokat, illetve a szénmegkötést támogató tárolókat), valamennyi üvegházhatású gáz, olyan kérdések, mint a strukturális és attitűdbeli változás, bizonytalanság, egyenlőtlenség, más fejlesztési célokkal való összhang, az intézkedések hatásai következtében kialakuló további előnyök, továbbá a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességének alacsonyabb szintje. Továbbá, a tervezett tevékenységekkel a globális modellek földrajzi lefedettségének javítására, valamint a nemzeti modellezési kapacitások országon belüli fejlesztésére szükséges törekedni.A konzorcium tagjai minimum három különböző EU tagországból vagy társult országból kell, hogy érkezzenek.