A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 2009-es bevezetése óta a legtöbb tagállamban a megújuló energiafogyasztás jelentős növekedése tapasztalható, és az Európai Unió és a tagállamok nagy többsége jól halad a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, 2020-as célok megvalósításában. A 2016 végén elfogadott "Tiszta energiát minden európainak" csomag további célokat fogalmaz meg 2030-ra, és olyan módosításokat vezet be az energiapiac vonatkozásában, amelyek lehetővé teszik az egyének vagy közösségek számára, hogy aktívan vegyenek részt az energiarendszer átalakításában. A megújuló energiatechnológiák fontos szerepet játszanak az átmenetben, ami hozzájárul az Európai Unióban felhasznált, megújuló energia részarányának növekedéséhez, valamint a fogyasztók aktívabb szerepvállalását eredményezi. Az új technológiák nagyobb léptéken történő bevezetése azonban számos kihívással jár, ezek között említhetők például a magas induló költségek, az újszerű megoldások már meglévő, megbízható megoldások által meghatározott műszaki környezetbe történő integrálásával járó, jogi és pénzügyi akadályok, a fogyasztók általi fogadtatás.

A benyújtásra kerülő pályázatok keretében olyan könnyen megvalósítható megoldások kidolgozására kerül sor, amelyek a megújuló energiaforrások széles körű elterjedését akadályozó tényezők leküzdését biztosítják. A pályázatok az alábbi kérdések közül egyre vagy többre kell, hogy irányuljanak:

• a szabályozás harmonizációjára, az életciklus-értékelési módszerekre, a környezeti hatásokra és a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek legjobb gyakorlatának finanszírozására irányuló ajánlás;
• a megújuló energiaforrások piacképességét biztosító további jellegzetességek, például hálózat-kiegészítő szolgáltatások (csúcsteljesítmény, vagy a villamosenergia-kiegyenlítő / tartalékpiaci szerep) kialakítása a villamosenergia-piaci követelményeknek való megfelelésük biztosítása érdekében;
• a közfinanszírozást biztosító szervezetek közötti legjobb gyakorlatok megosztásának támogatása a megújuló energiastratégián alapuló villamosenergia-támogatási rendszerekben való, határokon átnyúló részvétel biztosítása érdekében;
• biztosítási rendszerek kidolgozása Európában és világszerte az olyan tevékenységek vonatkozásában jelentkező kockázatok enyhítése érdekében, mint például a geotermikus fúrás és az offshore telepítés;
• a megújuló energiaforrások elterjedésének költséghatékony támogatására irányuló finanszírozási mechanizmusok és rendszerek kidolgozása, például az innovatív megoldások közbeszerzése vagy az intelligensen megtervezett tenderkiírások segítségével;
• az exportpiacokat támogató eszközök fejlesztése, pl. a vízenergia számára, a fejlődő országok kapacitásépítési piacaira, valamint olyan kiegészítő, alkalmazott kutatási csomagokra helyezett hangsúllyal, amelyek a helyi társadalmi/gazdasági és környezeti fenntarthatósági aspektusokon alapulnak, és országspecifikus megoldások fejlesztésére és adaptációjára irányulnak;
• a megújuló energia vonatkozású projektek környezeti hatásértékelését támogató eszközök (módszerek és modellek) fejlesztése;
• globális, földmegfigyelési adatok felhasználása a megújuló energiaforrások fejlesztése és telepítése érdekében;
• a meglévő energetikai és ipari létesítmények (első generációs bioüzemanyagok, cellulóz és papír, fosszilis finomítók, fosszilis tüzelésű erőművek és kombinált hő- és villamosenergia-erőművek) korszerűsítését befolyásoló körülmények és opciók meghatározása a bioenergiák teljes vagy részleges integrációjának megvalósítása;
• a költségekre, az energiateljesítményre és életciklus-elemzésre kiterjedő optimalizálási stratégiák kidolgozása a korszerűsített energetikai és ipari létesítményekben alkalmazható bioenergia és a fenntartható megújuló üzemanyagok vonatkozásában;
• költséghatékony logisztika, nyersanyag-mobilizációs stratégiák és kereskedelmi központok fejlesztése a közbenső bioenergia-hordozók számára;

Ezen kihívásoknak a komplexitása és a kapcsolódó, piaci elterjedést akadályozó tényezők a társadalom- és bölcsészettudományi területek részvételét is biztosító, multidiszciplináris kutatások megvalósítását feltételezi. Ennek során a regionális sajátosságok, a társadalmi-gazdasági, térbeli és környezeti szempontok vizsgálatára az életciklus perspektíváját alkalmazva történik. Minden tevékenység esetében a konzorciummal szemben elvárás, hogy biztosítsa az eredmények alkalmazásáért/végrehajtásáért felelős releváns érdekeltek és piaci szereplők részvételét. Amennyiben releváns, a pályázatok keretében sor kell, hogy kerüljön a jogi, intézményi és politikai keretek helyi, nemzeti és európai szintű kritikus értékelésére, valamint annak meghatározására, hogy ezek hogyan, miért és milyen feltételek mellett válhatnak akadályozó vagy éppen támogató tényezővé.