A termelés, a védelem és a talajremediáció az a három fő összetevő, amely segítségével korlátozott termőföld erőforrásainkon a globális élelmiszer-ellátás a növekvő globális népesség számára biztosítható. Mivel a föld városi, ipari/közlekedési és mezőgazdasági célú hasznosítása közötti verseny egyre élesebb, az élelmiszertermelést az erre a célra csökkenő földterületek segítségével kell biztosítani.

A földinformáció harmonizációja döntő fontosságú a föld, mint erőforrás kölcsönös megértéséhez (különös tekintettel a kiemelkedő minőségű földterületekre) és a földhasználati célok rangsorolásához. A harmonizációnak az új, globális talajtérkép helyi talajadatokat magába foglaló, eurázsiai hatósugarára kell irányulnia. Ennek során meghatározandók a kiváló adottságú mezőgazdasági földterületek, valamint a problémás területek fenntartható intenzifikációjára és lehatárolására vonatkozó mutatók. Demonstráció megvalósítása szükséges továbbá az ökológiai szempontok és a termelékenység közötti új egyensúly kialakításának lehetőségei vonatkozásában, mind a kiváló adottságú, mind a problémás földterületek esetében. Elvárás, hogy az éghajlatváltozás, és a földhasználatban bekövetkezett változások hatásai a fejlesztéssel érintett modellbe beépítésre kerüljenek, különös hangsúlyt fektetve a kiváló adottságú földterületek elvesztésének problémájára. Az új egyensúly elérése során figyelembe szükséges venni a társadalmi-gazdasági környezet aspektusait is. A megfelelő alapokon nyugvó és nagy hatékonyságú földgazdálkodás elérése érdekében nagy hangsúlyt szükséges fektetni a talajminőségre (különös tekintettel a szénre), a tápanyagszintre (nitrogén, foszfor, kálium vonatkozásában), a tápanyag-áramokra, valamint a nitrogén megkötésre. A kutatás során nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a földhasználat és a környezetvédelem optimalizálására irányuló kiemelt területekre, figyelembe véve Kína és Európa sajátos ökológiai és társadalmi-gazdasági körülményeit.