Élelmiszer-ellátó rendszereinkre jelentős nyomást gyakorolnak a külső tényezők. Az emberiség egy része éhezik, mások pedig túlfogyasztás következtében betegednek meg. A fenntartható agrár-élelmiszeripari termelés új technológiák fejlesztését, valamint azok értékelését, priorizálását sürgeti (a növényi tápérték hatékonyságának és mennyiségének növelésére helyezett hangsúllyal, a minőség romlása nélkül).
Köztudott, hogy a jelenlegi élelmiszerellátó rendszereinkre a népességnövekedés, az urbanizáció, a migráció, az erőforráshiány, az állati fehérje iránti növekvő igények, a földhasználat- és az éghajlatváltozás összetett hatása jelentős nyomást gyakorol. A hagyományos agrár-élelmiszeripari termelési rendszerek biztosítják a legtöbb élelmiszerünket, nagymértékben függenek ugyanakkor a természeti erőforrásoktól és a kémiai inputoktól is, amelyek egyaránt negatív hatással vannak a környezetre és az egészségre, ezáltal fokozzák a társadalmi aggodalmat és alacsonyabb rugalmasságot eredményeznek. Ezen kihívások kezelésének egyik lehetséges módja azon növényi jellegzetességek jövőbeli biztosítása, amelyek a táplálkozási biztonság növeléséhez és a fenntartható élelmiszer-rendszerek kialakításához vezethetnek. Az új technológiai fejlesztések vagy gyakorlatok, valamint a hagyományos mezőgazdasági módszerek a fenntarthatóbb élelmiszerrendszer felé vezető legfontosabb lehetőségek példái. A több évtizede tartó növényi kutatás új tudást, technológiákat és genetikai anyagokat biztosít a tudományos közösség számára. Elérkezett az idő ezen eredmények kiaknázására, és rendszerszerűbb megközelítés alkalmazására az agrár-élelmiszeripari láncok vonatkozásában.
A pályázatok keretében a növények nemesítését támogató technológiák és módszertanok feltérképezését, értékelését és priorizálását szükséges megvalósítani, a növényi tápérték hatékonyságának és mennyiségének növelésére helyezett hangsúllyal, a minőség romlása nélkül, és a környezetvédelem biztosítása mellett Ezzel összefüggésben felmérendők a már létező és az új technológiák, a növények nemesítésére irányuló jövőbeli kutatások és innovációk lehető legjobb lefedése érdekében. Ennek során holisztikus megközelítés alkalmazandó a növényi kutatásokban rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében. A felelősségteljes kutatás és innováció elvei alapján a pályázatok keretében a különböző társadalmi szereplők (kutatók, állampolgárok/civil szervezetek, politikai döntéshozók, vállalkozások, stb.) részvételét biztosítani szükséges a következő kutatási programok társadalmi értékekkel, igényekkel és elvárásokkal történő összehangolása érdekében.
A konzorcium tagjai minimum három különböző EU tagországból vagy társult országból kell, hogy érkezzenek.