Az új biológiai erőforrások utáni kutatások keretében a nyílttengerek mezopelágikus zónájában a közelmúltban jelentős, kihasználatlan biomasszát azonosítottak. E nagyrészt ismeretlen zónában a tápláléklánc alján elhelyezkedő mikroorganizmusok, copepodák (evezőlábú rákok), krill (világítórákok) és plankton evő halak, és a tápláléklánc magasabb szintjeit képviselő egyéb halak (pl. tintahal) is megtalálhatók. Ez a biomassza – a biológiai sokféleség fenntartható szinten történő kiaknázása esetén, a biológiai sokszínűségre gyakorolt hatás és az óceánok klímavédelemben betöltött szerepét kompromisszumok nélkül megőrizve –magasabb minőségi összetevők (beleértve a magas tápértékű és többszörösen telítetlen zsírsavakat) előállítására lenne használható, hozzájárulhatna a túlhalászott, magasabb táplálkozási szinthez tartozó fajokra gyakorolt nyomás csökkentéséhez, valamint potenciálisan új bio-alapú termékek felfedezéséhez és fejlesztéséhez, melybe gyógyszerek és a táplálékkiegészítők is beleértendők. Ehhez azonban a tengeri ökoszisztéma holisztikus értékelésére, valamint a benne élő biomasszát és annak az éghajlatra gyakorolt hatását felügyelő mechanizmusok jobb megértésére van szükség. Mindez a tengerbiológiai erőforrások kiaknázásával járó költségek és hasznok felmérését támogató új monitoring és irányítási eszközök kialakítását is megköveteli.

A tevékenységeknek biztosítaniuk kell mezopelag mikro- és makroorganizmusok lehetséges szerepére vonatkozó adatokat, információkat és ismereteket az emberi táplálékláncra és más bio-alapú termékek és folyamatok számára. Miközben megőrzi a biológiai sokféleséget és javítja az éghajlatváltozást és annak mérséklését. A tevékenységeknek olyan kérdéseket kell megvizsgálniuk, mint az élelmiszerbiztonság, a halászat irányítása, a halászati technikák, a feldolgozás (a fedélzeti vagy parti), valamint a fogyasztói elfogadottság és marketing kérdéseit körbejárva. Vizsgálandó a megvalósítás során a halászat és az éghajlatváltozás mezopelágikus populációkra és a szélesebb értelemben vett ökoszisztémára gyakorolt hatásai, beleértve a biológiai sokféleséget, a természetes táplálékciklus és az üvegházhatású gázok elkülönítését is. Ennek során tudományosan megalapozott ökoszisztéma-alapú megközelítést szükséges alkalmazni az élelmiszerek és más bio-alapú termékek és folyamatok kiaknázása érdekében, továbbá az erőforrásokkal való gazdálkodást támogató, költséghatékony és környezetvédelmi szempontból fenntartható eszközök fejlesztése is megvalósítandó. A társadalmi szereplők és az érdekelt felek széles körű részvételének biztosítása a teljes kutatási és innovációs folyamat során lehetővé teszi mind a folyamat, mind annak kimenetei, valamint a társadalom értékei, igényei és elvárásai jobb összehangolását. A tevékenységek korábban megvalósult kutatási projektek eredményeire épülve, a releváns kék gazdasági ágazatokban foglalkoztatottak szakmai készségeinek és kompetenciáinak megerősítéséhez járulnak hozzá. A projekt interdiszciplináris és szektorspecifikus jellegét a szakmai készségek és kompetenciák javítását célzó képzési tevékenységekre, valamint a kék gazdaságban megjelenő új munkahelyek létrehozása során is alkalmazni szükséges.